A Bálint-napi szokások eredetét sokan azzal magyarázzák, hogy Szent Bálint, Terni püspöke a XIV. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Egy történet szerint ugyanis – mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték – Bálint a hite erejével börtönőre vak leányának visszaadta a látását, majd február 14-ei kivégzése előtt búcsúüzenetet küldött a lánynak, „A te Bálintodtól” aláírással.
Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata a Wikipedia szerint. Ám bárhogy is történt, Bálint alakja egy szimpatikus, hősies és legfőképpen: romantikus figurát sejtet.
Nagy-Britanniában a XVII. században vált rendkívül népszerűvé a Bálint-nap. Az amerikaiak az 1700-as évektől kezdték a kézírásos „valentine”-okat írni, az első tömegszériában készült lapok viszont az 1840-es években jelentek meg. Jelenleg körülbelül egymilliárd ilyen képeslapot, üdvözletet juttatnak el egymáshoz a szerelmesek, akiknek az ünnepévé alakult fokozatosan a Valentin-nap.
Mezőfi László, győri nívódíjas költő versével köszöntjük az ifjú és kevésbé ifjú párokat.
"A szerelem himnusza
Szerelmem szeretni csak
gyengéden és szépen,
ahogy a szív dobban ott a mélyben,
tisztán és igazul, szenvedéllyel
érdemes.
Hisz ez a legszebb érzés, mi
bennünk oly nemes".
Győr, 2011. december 3.