Libabőr és vacogás: csak két jele annak, ha fázunk. A kellemetlen, de veszélytelen reakciók azonban felhívhatják a figyelmünket arra, hogy ideje a meleg szobába menni, vagy felvenni még egy réteg ruhát. Mert ha a hideg ellen nem védekezünk megfelelően, komoly gondok is kialakulhatnak.

Amikor a mínuszok hatására összehúzódnak a bőr alatti erek, s ezért a vérellátás csökken, a sima izmok görcsösen összehúzódnak: dideregni kezdünk. A vacogás nem más, mint a szervezet védekező reakciója a hideg ellen; kellemetlen érzés, de hasznos, hiszen az érzékelhető izommozgás hőt termel. A testünk igyekszik megtartani normál hőmérsékletét, s ebben a természetes hőszigetelői is segítenek. Ilyen az emberi szőr: elsősorban a hajunkra gondoljunk, ami segít megtartani a fejünk állhat termelt hőmennyiséget. A testünkön lévő szőrszálak is azért merednek fel a hidegben, mert így közéjük szorulhat a levegő. S bár már alig vannak szőrszálaink, a szervezet erről nem vesz tudomást, s ösztönösen működésbe lép: a libabőr jól látható jele ennek.

Az 1-2 fokos testhőmérséklet-csökkenés szaporább pulzust és kissé emelkedő vérnyomást okozhat. Ha a hatás tartós marad, bágyadtság, álmosság alakul ki, ritkább lesz a pulzus, alacsonyabb a vérnyomás, ritmuszavar léphet fel. Akár halállal is végződhet a hideg miatt kialakuló állapot: leállhat a keringés vagy kamrafibrilláció léphet fel

Ha nem védekezünk a zord idő ellen, más súlyos állapotok is jelentkezhetnek: ilyen a szövetsérülés, ami a végtagok, az ujjak sejtjeinek visszafordíthatatlanul károsodásával, elhalásával is jár. A megkérdezett traumatológus szerint, amikor az erek összehúzódnak, a sejtek víztartalma csökken, a vér viszkozitása nő, s ez másodlagos módon a vér megalvadásához vezethet a hajszálerekben. Az adott területen megszűnik a szöveti keringés, s így elhalhat a szövet – ecseteli a szakember a fagyási sérülések kialakulásnak mechanizmusát. A láb sérülései, különösen a lábujjak fagyása a leggyakoribb, de könnyen előfordulhat a kézujjaknál és a kiálló testrészeknél – fül, orr – is. A különböző szövetek eltérő módon reagálnak a hidegre: az erek például nagyon sérülékenyek. Ennek következménye a fagyott testrészeken kialakuló jellegzetes tünet, a vizenyő – hívja fel a figyelmet a traumatológus, aki azt is elmondja, hogy a fagyási sérülések – az égéshez hasonlóan – több fokozatra oszthatók. Ha a bőr sárgásan elszíneződik, ég, viszket, néhány óra múlva ödémás lesz, akkor elsőfokú, ám ha a hólyagok is megjelennek, amelyekben átlátszó folyadék van, már másodfokú fagyásról beszélünk. Még súlyosabb a helyzet, ha a bőr teljes vastagságában sérül: ilyenkor az egész fagyott testrész ödémássá válik. Lüktető, nyilalló fájdalom is kíséri a károsodást. Negyedfokú fagyás esetén pedig már a bőr, a csont, az izomszövet is elhal, üszkösödés alakul ki.

Ám a zimankó ellen nem csak réteges, kényelmes, de nem szoros öltözékkel – a szoros ruha rontja a vérkeringést – védekezhetünk, hanem azzal is, ha nem súlyosbítjuk a hideg hatását. Mivel a nikotinnak érösszehúzó hatása van, így a dohányosok kézujjain gyakran megfigyelhető, hogy szinte teljesen fehérré válnak. Ez annak a következménye, hogy a perifériás erek alig kapnak vért, így amellett, hogy az illető úgy érzi, majdnem lefagy a keze, heves fájdalmat is érezhet. A túlzott alkoholfogyasztás sem javallott a nagy hidegben: a szesz ugyan tágítja az ereket és átmenetileg felmelegít, de kikapcsolja a szervezet hőháztartását, és ez veszélyessé válhat. Lehetőség szerint az éhség és a fáradtság is kerülendő állapot: ha éhesek vagyunk, a szervezetünk a saját tartalékait kezdi felélni, s ez nagy energiavesztéssel jár, a fáradtság pedig lecsökkenti a hidegtűrő képességünket, s így gyorsítja a test lehűlését.