„Jó gazdasági program született”

Az elmúlt egy évben komoly megtakarítások történtek a kerületben: az önkormányzat legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a jelentős, évről évre növekvő költségvetési hiányt – a megörökölt adósságok törlesztése mellett – 2011-ben 2,4 milliárdra sikerült csökkenteni. A vagyonvesztés lelassult, az önkormányzat hosszabb távon már elindulhat a gyarapodás felé. Dr. Takács Imre könyvvizsgálóval beszélgettünk.

Én úgy látom, hogy az önkormányzat tisztességes módon látott neki annak a nehéz feladatnak, ami 2010 őszén előtte állt. Az évek óta aggasztóan növekvő költségvetési hiányt sikerült jelentősen lefaragniuk, s bár ez fájdalmas döntésekkel járt együtt, ezt fel kellett vállalniuk a talpon maradás érdekében. A vagyonvesztési folyamatok jelentős része lelassult, s hosszabb távon remény van arra, hogy a negatív folyamatokat meg lehet fordítani, és elindulni a vagyonmegőrzés, illetve a gyarapodás irányába. A vagyonvesztés egyébként egy önkormányzat normál működése során is bekövetkezhet, hiszen a betervezett költségvetés általában nem vagy nem teljesülhet pontosan: a bevételek nem a tervezett mértékben és ütemben érkeznek, az indokolatlan és felesleges kiadásokat pedig rövid távon nem lehet lefaragni. Mindennek következménye aztán az lehet, hogy a keletkező hiányt a szabad pénzeszközökből, a tartalékok bevonásával kell pótolni, vagyis csökken az önkormányzat vagyona.

Hat évvel ezelőtt nagy lehetőség előtt állt a kerület.

2005-ben jelentős bevételhez jutott az akkori csepeli önkormányzat: az észak-csepeli területek egy részét értékesítette nettó 9 milliárd 96 millió 112 ezer forintos áron. Ezzel az egyszeri, több mint kilencmilliárdos bevétellel remény volt arra, hogy Észak-Csepelen megvalósulhat, vagy legalábbis beindulhat egy olyan nagy volumenű fejlesztés, amivel egyrészt a csepeli lakosság életkörülményei jelentősen javulhattak volna, másrészt az önkormányzat gazdálkodása is „egyenesbe” kerül. Sajnos, ez nem történt meg. Ennek oka összetett, s nem kizárólag az akkori kerületi vezetés hibája, hiszen a fővárosi önkormányzat korábbi vezetésének is óriási a felelőssége abban, hogy a folyamatok lefékeződtek. Ráadásul olyan gazdasági szereplő is jelentkezett, aki úgy gondolta, nem az önkormányzaté ez a terület, hanem az övé: perek indultak, amiknek közvetve vagyonvesztés lett a vége, hiszen fontos beruházások nem valósulhattak meg. A pénzt így több tételben – kissé elaprózva – fejlesztési feladatokra, önkormányzati pályázati önrészekre költötték, s bár ezek jó részét aktiválták, ez számottevő vagyonnövekedésben nem testesült meg.

Több mint másfél évtizede foglalkozik az önkormányzat könyvvizsgálatával. Ön adhat-e tanácsot a kerületi vezetésnek, ha olyan folyamatokat észlel, amik károsak lehetnek?

Tanácsot természetesen csak akkor adhatok, ha azt kérik, illetve igénylik. Nagyon sok könyvvizsgálói jelentésből, véleményből idézhetnék, amikor felhívtuk a korábbi vezetés, illetve a képviselő-testület figyelmét a különböző negatív tendenciák felszámolására. Azt tapasztaltam, hogy nem honosodott meg egy egészséges vagyonszemlélet az önkormányzatnál: nem volt nyomon követhető, hogy a fontosabb testületi döntéseknél figyelemmel lennének arra, hogy az adott döntés hogyan érinti az önkormányzat vagyonának alakulását. Hozzátenném: a vagyoni helyzet, a vagyonhasznosítás eredménye nem egyetlen költségvetési év időhorizontjában értékelhető, hanem 2-3, de inkább ötéves periódusokban vizsgálandó, vizsgálható. Azt kell mondanom, hogy az elmúlt években sajnos – pejoratív értelemben vett – kincstári szemlélet uralkodott el, vagyis ami többletbevétel keletkezett, azt viszonylag gyorsan elköltötték. A keletkező hiányt ugyanakkor különböző forrásokból pótolni kellett, és ez nem csak vagyonvesztéssel járt, hanem csökkentette a képviselőtestület döntési lehetőségeit is. Hiszen a növekvő hiány, a növekvő áthúzódó kötelezettségek mellett a költségvetés egy része előre meghatározott módon zárolásra került, mert azt a hiány csökkentésére kellett fordítani.

Tehet-e ilyenkor valamit egy könyvvizsgáló?

A könyvvizsgáló nem tehet arra javaslatot, hogy az egyes előirányzatokra mennyit használ fel az önkormányzat, vagyis – például – akár az egész költségvetést felhasználhatja működésre, s csak minimális hányadot felhalmozásra. A működés persze rendkívül fontos, hiszen az önkormányzatnak vannak kötelező feladatai – okmányiroda, állampolgári ügyek intézése stb. –, amelyeket működtetni kell, de az önként vállalt, nem kötelező feladatainak finanszírozását bizony csökkentheti, s ezzel takarékoskodhat. Ilyen nem kötelező feladat például az alapítványok, egyesületek támogatása. A könyvvizsgálati ellenőrzés során kettős célunk van: egyrészt a különböző források felhasználásának jogszerűségét vizsgáljuk, másrészt azt, hogy a költségvetés egyensúlyban van-e.

Az önkormányzati törvény (az új törvénytervezet is) úgy fogalmaz, hogy a gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület a felelős, a gazdálkodás szabályszerűségért pedig a polgármester. Szerintem ez a mi szintünkön túl általános megfogalmazás, s a tapasztalataim is ezt mutatják. Úgy vélem, a felelősöket mindig konkrétan kell megnevezni, mert nem lehet mindenért egyetlen embert felelőssé tenni.

A kérdésre visszatérve: a könyvvizsgálat alatt törekedni kell arra, hogy a javaslataink preventívek legyenek, de tegyük hozzá, az is fontos, hogy a másik fél ezt hogyan fogadja, illetve elfogadja-e. Az önkormányzat jelenlegi vezetése partner ebben, kikérik a véleményünket fontos döntések előtt: a tapasztalataink alapján bizonyos negatív folyamatokra is fel tudjuk hívni a figyelmet.

Kérem, mondjon erre néhány példát.

Javasoltuk, hogy az önként vállalt (nem kötelező) feladatok önkormányzati finanszírozását folyamatosan napirenden kell tartani, mert vannak ezen a területen olyan szokásjog alapján kialakult, beidegzett rendszerek, amiken változtatni kell. Ez történt, amikor például a sporttámogatás rendszerét az önkormányzat felülvizsgálta és új alapokra helyezte. Az ugyanis nem sporttámogatás, ha egy egyesület közüzemi számláit az önkormányzat kifizeti. Az a klasszikus sporttámogatás, ha tehetséges sportolókat, sportágakat támogatunk, és ennek a sportértéke valamilyen formában megjelenik.

Ötven éve Csepelen lakik, így nemcsak mint könyvvizsgáló, hanem mint régi csepeli is foglalkozik a kerülettel. Hogyan értékeli a mostani helyzetet?

Lakótelepen lakom, ahol sajnos egyre kevesebb a fiatal: többen elköltöztek a kerületből. Ezt az elvándorlást jó lenne megállítani, és úgy látom, az önkormányzat ez ellen is próbál tenni. Persze ez is többéves folyamat, mint ahogy a pénzügyi helyzet rendbetétele is. Biztató az a képviselő-testület által nemrégiben elfogadott négy évre szóló gazdasági program, ami jó helyzetelemzést ad, s így jó kiindulás ahhoz, hogy tervezni lehessen az előttünk álló időszakot. Olyan program ez, amit csak kiegészíteni lehet, de elvenni belőle nem.

M. J. 

forrás: Csepeli Hírmondó