2012. január elsején lépett életbe az új alaptörvény, ami az egyszerű magyar emberek védelme érdekében született meg, azért, hogy ne lehessen elkövetni mindazt – mértéktelen privatizáció, államadósság jelentős növelése, szegény társadalmi rétegek magukra hagyása stb. -, ami az elmúlt húsz év alatt történt. Az alkotmány néhány pontjáról, az idei csepeli feladatokról Németh Szilárd országgyűlési képviselővel, a kerület polgármesterével beszélgettünk.

- Sokakban fogalmazódott meg az a kérdés, hogy miért szerepel a Magyar Köztársaság elnevezés helyett a Magyarország név az alaptörvényben. Jelent-e ez bármilyen változást?

- Bár az ország hivatalos elnevezése megváltozott – a magyar emberek többsége általában eddig is a Magyarország nevet használta -, természetesen a köztársaság alapértékeit a kormány elismeri, ám az ország nevében nem feltétlenül kell ennek megjelennie. A hatóságok egyébként a már legyártott igazolványokat (például útlevél, személyazonosító igazolvány, jogosítvány) előreláthatóan még egy évig felhasználják, s csak ezután adják ki az új okmányokat. A kiadott személyazonosító iratok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség.

- Az államadósság-korlátot is rögzíti az alaptörvény. Erre miért volt szükség?

Az államadósság kezelése és korlátozása nem csak mostani társadalmi- és nemzetgazdasági érdek, de kiemelten fontos a jövő generációinak védelmében is. Az államadósság ügye az egyik legfontosabb egy nemzet, egy közösség életében, hiszen ettől függ, hogy az állam ura tud-e maradni önmagának. S ez nem csak országos, de kerületi szinten is alapvető. Úgy tervezzük, hogy februártól olyan előadássorozatot indítunk a csepeli lakosoknak, ahol szakértők – alkotmányjogász, történész, kormánytag stb. – ismertetik meg az új alaptörvény egyes rendelkezéseit az érdeklődőkkel.

- 2012 fontos dátuma a kerület életében.

- Ebben az évben ünnepeljük a kerület újratelepítésnek 300. évfordulóját. Különösen kiemelt dátum a július 18-a: ez lesz a jövőben Csepel napja. Természetesen számos rendezvénnyel várjuk a kerületi lakosokat az egész jubileumi év során: ezekről a Csepeli Hírmondóból is folyamatosan értesülhetnek.

Folytatjuk a megkezdett közterületi programunkat: azt szeretnénk, ha Csepel tiszta, rendezett kerületté válna.  Jó irány az, amit a lakótelepeken már elkezdtünk, de említhetném a rendbetett Sétáló utcát is, ahol a Csevak munkatársai naponta takarítanak. Azt tapasztaljuk, hogy a tiszta utcában kevesebbet szemetelnek az emberek, általában megbecsülik és vigyáznak arra, ami az ő közérzetüket is kellemesebbé teszi. Jól látszik, hogy - bár a közterületi rend fenntartása elsősorban rendészeti feladat -, a lakosoknak is nagyon fontos szerepük van ebben. Kiemelten számítunk a vállalkozók segítségére, akiknek komoly feladatuk van a környezetük rendben tartásában.

Újragondoljuk a térfigyelő kamerák helyzetét is. Ezeknek alapvetően a bűncselekmények megelőzésében lenne alapvető szerepük, de ez még nem működik igazán jól. Ha már komoly összeget költünk ezekre a kamerákra, akkor valóban hasznot is remélünk a telepítésüktől. A kamerák jó szolgálatot tehetnek az illegálisan szemetet lerakók azonosításában is: sajnos, még mindig többször előfordul, hogy nagy mennyiségű hulladékot tesznek ki a kerület egyes részein. Ezt mindenképpen szeretnénk visszaszorítani: akár a vállalkozási engedélye visszavonásába is kerülhet valakinek, ha illegálisan rakja le a felhalmozódott szemetét.

- A hajléktalanokkal kapcsolatban milyen intézkedések várhatók?

- A Magyar Vöröskereszt, a Máltai és az Ökomenikus Szeretetszolgálat segítségével elkezdtük azt a hajléktalan programot, aminek egyik lépése, hogy nappali melegedőt nyitunk a fedél nélkülieknek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Csepelen megint olyan helyzet alakuljon ki, ami a tragikus, augusztusi eseményekhez vezetett. Ugyanakkor a hajléktalanság témájáról sem lehet csak feketén vagy fehéren beszélni. Attól, mert valaki szegény és az utcán él, még nem biztos, hogy csak jó és szánalomra méltó ember lehet, mint ahogy a viszonylagos jólétben élők sem rosszak, pusztán azért, mert rendezettek a körülményeik. Nem fogjuk engedni, hogy a Duna-parton ne lehessen nyugodtan sétálni az esetleg ott tanyázó hajléktalanok miatt, de azt sem fogjuk hagyni, hogy emberek fagyjanak meg az utcán.

- Mi az, amit még megemlítene az idei tervekből?

Elkezdődnek a legsürgősebb iskola- és óvodafelújítások: megemlíteném például a Jedlik Ányos Gimnázium tornatermének és öltözőinek felújítását. Ugyancsak gimnáziumhoz kötődik a Vermes Miklós tanár úrról elnevezett program megvalósítása, ami a legendás fizikatanár szellemiségét kívánja feleleveníteni. A természettudományos oktatás erősítésének – ebben Krassói Kornélia tanárnő és Bese Benő, a gimnázium igazgatója nagy segítségünkre vannak - első epizódja a felújított fizikaszertár átadása lesz április elsején. A mostani Koltói Anna utca új neve Vermes Miklós lesz, Koltói Anna emlékét pedig egy emléktábla fogja őrizni. Megnyílik – dr. Bolla Dezső helytörténész vezetésével – egy iskolamúzeum. S itt szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a művelődési házak nem zárnak be, működésük továbbra is biztosított.

Terveink között szerepel az is, hogy szeretnénk a Kossuth Lajos utcát olyan csillapított forgalmú sétálóutcává átalakítani, ahol - bár járhatnának az autók -, de a gyalogosoké és a kerékpárosoké lenne a főszerep.

Vannak terveink, vannak lehetőségeink, de ezeket a csepeli léptékhez kell igazítani. Bármennyire is szeretnénk, a kerületben nem lehet megvalósítani például egy éttermekkel, kávézókkal tarkított negyedet, mert Csepelen kicsit másképpen működik az élet, mint mondjuk a belvárosban. A kerületben nagyon szűk az a vállalkozói réteg, aki talpon tud maradni, hiszen itt nincs átmenő forgalom, nincs meg az a típusú kereslet, mint egy belső kerületben. El kell fogadni az adottságainkat, s a lehető legjobban élni velük.

forrás: Csepeli Hírmondó