Változatlan maradt Csepelen a szociális lakbér mértéke, és jövőre is csak az idei inflációval módosul, azaz reálértékben nem változik. Azok a bérlők viszont, akik szociálisan nem rászorulók, és akár több százezer forintot keresnek havonta nettóban, 2012-től alanyi jogon már nem kapnak segélyt. Segély csak rászorultság esetén járhat, és azt minden esetben igazolni kell. Kérdéseinkre Ábel Attila alpolgármester válaszolt.

A Csepeli Magazin című lap szerint akár 250 százalékkal is drágul jövőre a csepeli önkormányzati lakások lakbére, és ezzel tömegessé válhat az eladósodás. Valóban hozott ilyen súlyos döntést a csepeli képviselő-testület?

Egyáltalán nem. A szociális lakbér összege változatlan maradt, egyetlen forinttal sem emeltük. Ez tény. Bárki utánanézhet, de 2012-től úgyis mindenki számára egyértelművé válik, aki a szociális rászorultságát igazolta. A szociális lakbér egyébként 2011-ben az infláció mértéke alatt változott, és a terveink szerint csak inflációkövetés lesz 2012-ben is.

Azért beszélünk szociális lakbérről, mert a valódi, a piaci árnak mintegy a harmadát kell a bérlőknek kifizetniük. A többit a csepeli adófizetők pénzéből pótolja az önkormányzat. Ez minden évben több száz millió forintba kerül. Csakhogy senki nem nézte meg az elmúlt húsz évben, hogy valóban rászorulók kapnak-e így szociális támogatást. Így aztán, ha Magyarország leggazdagabb embere önkormányzati lakásban élne Csepelen, akkor őt is segélyeznénk. Még akkor is, ha nem kérné. Az eddigi szabályok szerint ugyanis el se térhettünk volna a lakbértámogatás megadásától, mert azt eleve nem rászorultsági alapon, hanem a bérleti jog alapján fizette az önkormányzat.

El lehet menni bármelyik csepeli lakótelepre sétálni. Legalább annyi középkategóriás vagy drágább autót látni, mint a családi házas övezetekben. Félreértés ne essék, én senkitől nem sajnálom az autóját, ha megdolgozott érte. Csakhogy ezekkel az autókkal nem egyszer olyanok járnak, akiknek szociális támogatást fizetünk, és mint mondtam, ők ezt nem is kérték. A csepeli önkormányzat tartotta fenn ezt a rendszert. Mi felvállaltuk, hogy igazságos lakbérrendszert alakítunk ki, és úgy gondolom, hogy ezt meg is tettük.

A Csepeli Magazinnak egyébként a csepeli MSZP pártirodájában működik a szerkesztősége. Még az impresszumban is ez van megadva, mint hirdetésfelvételi cím. De nem ezzel van a bajom. Tudomásul kellene venni, hogy kormányon és ellenzékben egyaránt felelősséggel tartozik egy párt a választók felé. Ha ők a jómódúaknak adnának segélyt a minimálbérből élők pénzéből, vállalják fel nyíltan, a szociálisan rászorulókat pedig ne ijesztgessék!

Milyen önkormányzati lakbérrendszer lesz 2012-től?

A rászorultság alapján négysávos lakbérrendszert dolgoztunk ki. Aki igazolja a szociális rászorultságát, az szociális lakbért fog fizetni, ami jövőre is csak az infláció mértékével fog változni. A rászorultság igazolására több mint fél éve volt a bérlőknek. Senki sem mondhatja, hogy ez kevés. A legalacsonyabb lakbér a 75 ezer forintos egy főre jutó jövedelem alatt lesz. Egy kétgyermekes tanár házaspár például, ha önkormányzati lakásban él, nagy valószínűséggel még a legalacsonyabb lakbért fogja fizetni. Csakúgy, mint eddig. Ha veszünk egy 59 m?-es összkomfortos lakást, akkor nekik a havi lakbér 19 293 forint lesz. Aki ismeri az albérleti díjakat, az tudja, hogy ez a piaci áraknál sokkal alacsonyabb, nem is beszélve arról, hogy az ilyen lakásbérleti rendszer a legbiztonságosabb a bérlőnek. Egy ugyanekkora komfort nélküli lakásnál 5 369 forint lenne a havi bérleti díj.

Ahol az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a 150 ezer forintot – egyedülálló esetén a 180 ezer forintot –, onnantól lesz a négysávos rendszerben a legmagasabb az önkormányzati lakbér. Ez még mindig csak annyit jelent, hogy az önkormányzat nem profitál a lakásbérletből. Nézzünk megint egy kétgyermekes családot, akik szintén egy 59 m?-es, összkomfortos önkormányzati lakásban élnek. Ha ez esetben a lehetséges legalacsonyabb fizetést vesszük –például az apuka 400 ezer forintot keres havonta nettóban (ez majdnem 600 ezer forintos bruttó bér), az anyuka pedig nettó 180 ezer forintot visz haza minden hónapban –, akkor nekik 48 262 forintba kerül majd a havi lakbér. Ez még mindig alacsonyabb a piaci árnál. Ki tudják majd ezt a lakbért fizetni a havi 600 ezer forintnál is magasabb nettó családi jövedelemből? Szerintünk igen. Szükséges volna nekik ilyen jövedelem mellett segélyt adnunk? Szerintünk nem – bár a csepeli MSZP szerint igen. Mi mégis úgy gondoljuk, hogy ilyen jövedelem mellett senki nem fog eladósodni a lakbér miatt.

2011-ben több szociális bérlakást pályáztatott meg az önkormányzat, mint az elmúlt öt évben összesen. Lesz folytatás?

Egyelőre nem látjuk akadályát. Remélhetően ismét nagyobb számú szociális lakást lehet majd megpályázni. Ifjú házasoknak is szeretnénk lakásokat kiadni. Ezeket fecskelakásoknak nevezik, és ennek a lehetőségét már tavasszal megteremtettük. A problémát itt az okozza, hogy nagyon kevés a kisebb méretű, üres lakás, viszont sok olyan, idősebb bérlő van, akik szeretnének a rezsiköltségek miatt kisebb lakásba költözni.

A képviselő-testület támogatta a jogcím nélküli lakásbérlők helyzetének rendezését, de több kérdés is megfogalmazódott a kilakoltatásokról. Mit lehet ezekről tudni?

A jogcím nélküli bérlők helyzetének rendezése ismét egy olyan, évtizedes probléma, amit nem vállalt fel az előző vezetés. Nehéz erkölcsi kérdés is, hogy mit tegyünk azokkal, akik nem jogszerűen lettek lakásbérlők, de az önkormányzat – sok esetben 15 évig – mégis elfogadta őket. Húztunk egy határt, hogy az életmód, a bérleti díj fizetése és a bérleti jogviszony ideje alapján kiket fogadunk be, és ezt egyetlen tartózkodással fogadta el a testület. Mivel ez pont olyan eset, amikor bármilyen döntést vitatni lehet, meglepett a támogatás aránya. Örülök, hogy ilyen is van. A kilakoltatásokkal kapcsolatban azt kell mondjam, az önkormányzat eddig is és ma is mindent megtett és megtesz azért, hogy a nehéz helyzetbe kerülő bérlők ki tudják fizetni az eleve nagyon kedvező szociális lakbért. De csak azokon lehet segíteni, akik nem önmaguk ellenségei, és időben fordulnak segítségért. Nagyjából hat év, mire egy nem fizető bérlő eljut a kilakoltatásig. Volt rá példa, hogy nyolcmillió forinttal tartozott egy „ingyenélő” család az önkormányzatnak, a rájuk költött közpénz összességében a húszmillió forintot is elérhette. Előfordult, hogy a szociális ingatlanban disznót tartottak, minősíthetetlenül viselkedtek, és aláírásgyűjtés indult a kilakoltatásért. A jó szándéknak is van határa. Ahol a kilakoltatás elkerülhetetlen, ott az önkormányzat azt véghez is viszi, de csak a törvények által meghatározott feltételek alapján.

zelei

A XXI. kerületi szociális bérlakások bérleti díjainak módosításáról szóló képviselő-testületi határozat idevonatkozó adatait az alábbiakban közöljük:

48 § (1) A lakbér mértéke az egy főre eső nettó jövedelemtől függően: