Éppen egy esztendő telt el a 2010 őszén tartott önkormányzati választások óta. A következőkben az elmúlt időszakról olvashatják Csepel három alpolgármesterének összefoglalóját, valamint az ellenzéki pártok képviselőinek véleményét.
Borbély Lénárd alpolgármester, a polgármester általános helyettese
Egy év telt el. Már nem áll fenn a fizetésképtelenség vagy csőd veszélye, mint az első hónapokban. Ilyen állapotokat hagytak ránk az elődeink 16 év kormányzás után. Átalakult a Csevak, ami már az első félévben 470 millió forinttal kevesebből végzi el némileg jobban ugyanazt a munkát, amit korábban. Megszüntettük a korrupciógyanús ügyeket, önkormányzati szinten – a tavaly októberi állapotok alapján – nagyjából kétmilliárd forintot takarítottunk meg ezzel.
Az intézményeket átvilágítottuk, folytatjuk az elszámoltatást, a bűncselekményeknél megtettük a feljelentéseket. Azzal, hogy a csepeli önkormányzat napi működésének feltételeit megteremtettük, már készen állunk arra is, hogy olyan munkát kezdjünk, amely a jövőről, Csepel fejlődéséről szól.
Milyen eredmények tapasztalhatóak?
A meghirdetett programunk mentén haladunk előre. Ennek szellemében döntöttünk a Kis-Duna-part természetes környezetének megóvásáról. Megtiltottuk a Csepel SC sporttelepének lakóparkkal, plázával történő beépítését, de a Királyerdőben sem építhetnek többet kettőnél többlakásos társasházakat. A 71-es busz útvonala jövő év elejére visszaáll az eredeti állapotára, hogy könnyebb legyen elérni vele a piacot, az SZTK-t, a gyermekrendelőt, a bölcsődét és a templomot is.
Hárosi biztost neveztünk ki, hogy a lehetőségekhez mérten ott is élhető viszonyokat tudjunk teremteni. Saját csepeli közterület-felügyeleti csoportot hoztunk létre, amit tovább fogunk fejleszteni. A működésük máris érzékelhető, például megszűnt az illegális bolhapiac a „kőfalnál”, de számos bűnözőt és szabálysértőt is sikerült megfékezni. Mindenki látja ugyanakkor, hogy a közbiztonsággal még így is súlyos problémák vannak. Ezért alakult most új polgárőrség. Megújul a Szomszédok Egymásért Mozgalom, hogy a csepeli polgárok segíthessenek a közbiztonság erősítésében. Az eddigi 11 mellett újabb 14 szolgálati lakást biztosítunk a rendőrség számára, hogy minél több rendőr szolgálhasson, maradjon a kerületben.
Sikerült az anyagi feltételeit megteremtenünk annak, hogy több helyen fejlesszük a közvilágítást. Fizetni tudtuk az elnyert pénzösszegeket azoknak a társasházaknak is, amelyek felújítási támogatást nyertek. Erőnkhöz mérten támogattunk sportegyesületeket – főleg az utánpótlás területén –, civil szervezeteket és a kisebbségi önkormányzatokat is.
Elindultunk abba az irányba, hogy rendet tegyünk az önkormányzati tulajdonú üzletek bérleti ügyeiben. Sajnos volt rá példa, hogy egy magyar bolthálózat csak az átlagnál magasabb áron bérelhetett üzlethelyiséget az önkormányzattól, amíg a Tesco ugyanott 85 százalékos árkedvezményt kapott a bérleti díjból. Ezen a területen még sok munka áll előttünk, de az új alapokat már sikerült lefektetnünk.
Büszke vagyok arra, hogy a javaslatunkra a csepeliek már ingyen házasodhatnak a polgármesteri hivatalban. Sajnálom, és nem értem az okát, hogy ezzel az ellenzéki pártok közül az MSZP miért nem értett egyet. Sokszor és lényeges döntésekben számíthattunk ugyanakkor az ellenzéki pártokra, leginkább a Jobbik és az LMP támogatására. A Jobbik segített a számonkérési ügyekben, de én sikernek tartom azt is, hogy az LMP javaslatára komposztálási programot indítottunk. 16 év után először figyelt a csepeli önkormányzat vezetése arra, hogy mit mond, mit javasol az ellenzék.
A legfontosabb eredmény azonban mindenképpen az, hogy a 2010 októberében várt 4,3 milliárd forintról 2,4 milliárdra sikerült csökkentenünk a költségvetési hiányt, és ezt úgy tettük meg, hogy a megörökölt adósságokat folyamatosan törlesztettük.
Melyek voltak a legnagyobb kihívások, nehézségek?
Mindezeket az eredményeket az önkormányzat elképesztően nehéz gazdasági helyzete ellenére sikerült elérnünk. Magunkon kezdtük a spórolást, és amellett, hogy a parlamentben eleve csökkentettük a helyi képviselők számát, Csepelen ezt tovább fokoztuk. Éves szinten negyvenmillió forinttal kerülnek most kevesebbe a csepeli politikusok az adófizetőknek, mint korábban. Ezzel együtt az éves működésünk körülbelül kétmilliárd forinttal kevesebbe kerül, mint az MSZP vezetése alatt.
Az önkormányzat egy évvel ezelőtt a működésének a határát súrolta, eladósodott és milliárdos nagyságrendben veszítette el a közvagyont: öt év alatt 10,1 milliárd forint volt a vagyonvesztés. Az önkormányzat dolgozóinak fizetését is hónapról hónapra hitelből finanszírozták. Ezt sikerült viszonylag normális mederbe visszasodorni. Talán ebből is érzékelhető, hogy a legnagyobb kihívás a pénzcsapok elzárása volt, a visszaélések feltérképezése és megszüntetése. Azonban nincs olyan nap, hogy ne találkoznánk olyan esettel, amely valamilyen visszaélést feltételez. Pontosan emiatt rendkívül nehéz rendet tenni, hiszen akikhez elfolyt az az évi kétmilliárd a költségvetésből, és az évi kétmilliárd a vagyonból, nem örültek, nem örülnek a munkánknak.
Elszámoltatást ígértünk a választóknak, ami azonban nem boszorkányüldözést jelent. Jogállamban élünk, a büntetés a bíróság dolga. Azokban az ügyekben, amelyekben a korrupció vagy a jogszerűtlenség gyanúja felmerült, egytől egyig feljelentést tettünk és teszünk. Ez nem csak jogi, de erkölcsi kötelességünk is. Mára több mint negyven ilyen ügyünk van.
Komoly sikernek tartom, hogy az Ady projekt néven futó Árpád utcai társasházak és közterületek felújítását, amelyet az Európai Unió közel egymilliárd forinttal támogat, szinte a sírból hoztuk vissza. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy elkezdődhetett a gerincút megvalósítása és folyamatban van a kerület teljes csatornázottsága. Ennek viszont még lesznek hátulütői, hiszen az előkészítetlenség miatt nagyok az elmaradások. Például még 2011-ben is volt olyan szakasz a gerincúton, ahová azért nem vonulhattak az útépítők, mert a tulajdonjogi helyzetet hét év alatt sem rendezték.
Mi az, amit nem sikerült elérni, megvalósítani?
Adósok vagyunk az uszodával – ezen dolgozunk –, de egy év alatt nyilván nem lehetett megvalósítani. A tervek szerint a strand területén fog megépülni, de még vannak rendezésre váró akadályok. Csepelnek mindenképpen lesz uszodája!
Szintén folyamatban van a Tamariska-domb helyzetének rendezése. El fogjuk tüntetni onnan a rádióátjátszó állomást, és a természeti értékeihez méltóan rendbe fogjuk tenni a teljes környezetét. Itt is sok nehézségbe ütköztünk már az elmúlt időszakban, de elszántak vagyunk, és a Fővárosi Önkormányzat támogatását is magunk mögött tudhatjuk. Beszélnünk kell még a kórház visszaszerzéséről, de olyan országos döntések előtt állunk, ami ezt nagyban befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy sok minden eltűnt vagy lepusztulttá vált az elmúlt nyolc évben.
Melyek lesznek a következő hónapok, egy év legfontosabb feladatai?
A gerincút, a csatornaépítés valamint a kerékpárutak építése kiemelt érdekünk, de ezek fővárosi beruházások. Ugyanakkor előttünk áll a Szent Imre tér rekonstrukciója, méghozzá nem szocialista módra. A korábbi vezetés 182 millió forintból csináltatott terveket, és kért sok-sok tanácsot, amiből végül szokás szerint nem valósult meg semmi. Lebontjuk a HÉV melletti bódésort: egy igényes üzletsor kerül a helyére. Minimális beruházással visszaállítjuk a szökőkút elé Csepel országzászlóját is.
Szintén előttünk van egy óriási fejlesztés, amely még az előző ciklusban indult el, a megvalósítás azonban ránk vár. Ez egy újabb szociális városrehabilitáció, amelynek keretében szintén tízemeletes panelházak újulhatnak meg. Terveink között szerepel a Csepeli Piac sorsának rendezése. Szeretnénk a piacon keresztül a csepeli polgárokat friss, magyar termesztésű, tanyasi termékekkel ellátni. Ezeken túlmenően folyamatosan azon dolgozunk, hogy azokat, amiket megígértünk a választási programunkban, teljesíteni tudjuk. Sok olyan feladat van, amelynek a megvalósítása szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, de semmiről nem akarunk lemondani. A legfontosabb feladatunk a kerület tiszta és rendezett működésének és viszonyainak a megteremtése, a haveri viszonyok teljes háttérbe szorítása. Továbbra is azt valljuk, hogy ezt a kerületet csak ésszel, szívvel és tisztességgel lehet sikerre vinni.
Morovik Attila alpolgármester
A szigorú és takarékos költségvetés megteremtette a lehetőségét annak, hogy intézménybezárások nélkül tarthassuk fenn a csepeli intézményrendszert. Azzal a pénzpazarló és sok helyen korrupciógyanús működéssel, amelyet megörököltünk, lehetetlen lett volna elkerülni a pénzügyi csődöt. Érdemes volt a nagy rendszerekhez hozzányúlni, és tartalékokat keresni. A legtöbb kritikát azoktól kaptuk, akik hoppon maradtak, mert már nem ömlik hozzájuk a potyapénz. De őket én nem sajnálom: sok munkahelyet és közpénzt mentettünk meg így, sokkal gazdaságosabb lett a működésünk. Ez a fontos.
Az oktatás területén visszazártuk azt az asztalfiókot, amiben megörököltük a Szárcsa Általános Iskola bezárásának tervét. A Nagy Imre Általános Iskolában a beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek számára az első-második évfolyam után a harmadik évfolyamon is biztosítjuk a kiscsoportos oktatást. Az ÁMK autista csoportjának felvehető létszámát bővítettük, a bölcsőde lehetőségét kapott a rászoruló gyermekek korai fejlesztésének beindítására.
Az egészségügyi és szociális ágazatban is sikerült konszolidálni a működést. A szociális és gyámügyi irodát összevontuk, létrehoztuk a családtámogatási irodát. Átvilágítottuk a rendkívül pazarló egészségügyi szolgálatot, az intézkedéseink szintén hatásosak voltak. A megtakarításoknak köszönhetően bevezethettük az ingyenes HPV-oltást a 13 éves korosztálynak. A statisztikák ismeretében ezzel máris több gyereket mentettünk meg a felnőttkori méhnyakráktól.
Melyek voltak a legnagyobb kihívások, nehézségek?
Egészen más ellenzéki képviselőként vagy a kormánykeréknél dolgozni. Bevallom, ismerve a kerület helyzetét, nagyon aggódtam, amikor átvettük Csepel vezetését. Hiszen olyan csapat volt előttünk, akiknek – elvileg – több mint húszéves tapasztalatuk volt a kormányzásban, az önkormányzatot mégis a fizetésképesség határán hagyták ránk.
Amikor rájöttünk, hogy mennyire nem foglalkoztak az elődeink jó gazda módjára a takarékossággal, milyen szinten folyt ki a közpénz az önkormányzatból, a félelmet többünknél átvette a bosszúság, és talán a harag is. Először voltunk városvezetők, mégis kétmilliárdot spóroltunk a költségvetésből. Megdöbbentőek a számok.
Mi az, amit nem sikerült elérni, megvalósítani?
Elképzeléseim között olyan problémák kezelése és megoldása is szerepelt, melyek nem elsősorban csepeli, hanem országos szintűek. A fogadóóráimon sokan keresnek meg álláskeresési vagy szociális kérésekkel, melyeknek megoldása nagyon nehéz. De nem kell olyan messzire menni: az egészségügyi szolgálat örök munkát ad, látjuk a problémákat, például a sorokat a vérvétel előtt, melyekről azt hittük, hogy gyorsan megoldhatók.
Ha van valami, amit már a tanári pályám során nagyon megtanultam, az az, hogy soha nem szabad feladni.
Melyek lesznek a következő hónapok, egy év legfontosabb feladatai?
Elkezdődött a szociális ágazat teljes átalakítása, amely érezhető változást fog hozni. Elképzeléseink szerint közelebb kerülnek a lakossághoz a szociális-gyermekvédelmi szolgáltatások. Kézzelfogható javulást remélek a szakorvosi rendelőben is.
A szociális ellátásokkal kapcsolatban óriási és jogos az igény az igazságosságra. Elvárják az emberek, hogy ne lehessen például Mercedessel segélyért járni, csak az kapjon szociális ellátást, aki rászorul. Jogos elvárás, hogy aki tud dolgozni, az – akár közmunkát is – dolgozhasson. Nem lehet minden segélyezett után egy önkormányzati alkalmazottat küldeni, hogy ellenőrizze, igazat mondott-e, valós adatokat adott-e meg a segély kérésekor. De a mostani rendszer se jó, jobban kell ellenőrizni a jogosultságot, tehát van mit javítani.
Ábel Attila alpolgármester
Amikor 2010 októberében átvettük a kormányzást Csepelen, az önkormányzat – pénzhiány miatt – két elhunyt csepeli díszpolgár síremlékét sem tudta kifizetni. Ha egy közel nyolcvanezres kerületnél ilyesmi előfordulhat, az szégyen. Büszke vagyok arra, hogy képesek voltunk egy ilyen nehéz, 16 évig rendezetlen, sőt évről évre egyre súlyosabbá váló problémát megoldani. Ennek természetesen következményei voltak: mindent hatékonyabban kellett működtetnünk, mint korábban.
Milliókat veszített például az önkormányzat az üresen álló Csevak-lakások miatt, elődeink ugyanis jobban el voltak foglalva a saját ügyeikkel, mint a szociális lakásra váró csepeliekkel. 2011-ben ezért több szociális bérlakást tudtunk megpályáztatni, mint az elmúlt öt évben összesen. A lakásfelújításokat minimum harmadáron tudjuk megoldani, mint korábban. A méregdrága Csepel újságot felváltotta a Hírmondó, amely most, hogy elkerültük a csődhelyzetet, és rendeztük az önkormányzat költségvetését, kétheti megjelenésűvé válhat. Az önkormányzati portál és az önkormányzati hírek internetes megjelentetése huszadannyiba se kerül majd, mint korábban.
Megnöveltük a kisebbségi önkormányzatok támogatását, de nem a normatívát emeltük, hanem programokra lehetett pályázni. A jól működő kisebbségi önkormányzatok maximálisan kihasználták a lehetőséget. A civil szervezeteknél is teljesen más gondolkozásra volt szükség. 2010-ig voltak az egyenlők és az egyenlőbbek. Miközben több civil szervezet kapott a hiány terhére támogatást, suttyomban a Csevaktól még ingyen irodát is kaptak, persze szintén a csepeli adófizetők pénzén. Talán nem meglepő, hogy a kivételezett helyzetű civil szervezetekben rendre felbukkant az MSZP valamelyik képviselője is. Idén egy 2,1 millió forintos pályázat kiírására volt lehetőség. Tekintettel a pályázatok magas színvonalára, ennél sokkal több civil szervezet érdemelne támogatást, de csak addig nyújtózkodunk, amíg a takarónk ér. Ha jobb lesz az önkormányzat helyzete, több pénz juthat a civileknek is, de csak azoknak, akik valóban dolgoznak.
Melyek a legnagyobb kihívások, nehézségek?
Sokkal kevesebb pénzből elérni azt, amit korábban. Pár területen ez nem volt nehéz, hiszen elképesztő pazarlás folyt. Az újság költségein például könnyű volt csökkenteni, az internet költségeit szintén gyerekjáték volt, de Csepel új honlapján még bőven van mit javítani.
Sokat beszélünk arról, hogy a 2010. októberi állapotokhoz képest kétmilliárd forinttal csökkentettük a kiadásokat. Ez azonban addig sem a levegőbe ment el, hanem bizonyos emberek zsebeibe. Akik a mi következetes és takarékos költségvetésünk miatt extraprofittól estek el, most nagyon dühösek. Hallottam már olyat is, hogy antidemokratikus dolog költséget csökkenteni, átszervezni, hatékonyabbá tenni az önkormányzatot.
Mi az, amit nem sikerült elérni, megvalósítani? Melyek lesznek a következő hónapok, egy év legfontosabb feladatai?
A kormányzás egynegyedén vagyunk túl, tehát a munka java hátra van. Az önkormányzati lakásrendszer fenntartását például alapvetően újra kell gondolni. 1400-nál is több szociális bérlakás van Csepelen, ezek fenntartása több száz millió forint évente.
Miközben az önkormányzati lakásoknál a lakbér nagyjából az egyharmada a valós költségnek, azaz a csepeli adófizetők állják a lakhatási költség kétharmadát, húsz évig senki nem mérte fel, hogy ezekben a lakásokban valóban rászorulók laknak-e. Mi ezt a munkát is megkezdtük. Most ott tartunk, hogy a lakások felében igazolhatóan kisebb jövedelemből élők laknak, felében viszont olyanok, akik vagy nem szorulnak támogatásra, vagy arra is lusták, hogy visszaküldjenek egy adatlapot. Jogos a kérdés: miért kellene továbbra is egy kispénzű csepeli adófizetőnek kifizetnie egy másik, jól kereső csepeli lakbérének kétharmadát csak azért, mert az a másik önkormányzati lakásban lakik? Ezt a helyzetet rendeznünk kell. Olyan új önkormányzati lakbérrendszert fogunk bevezetni, amely sokkal igazságosabb, mint a jelenlegi.
Fontosnak tartom még a csepeli média átalakítását. Olcsóbb, de a jelenleginél hatékonyabb szervezetet szeretnénk. Ha a kereskedelmi tévécsatornák képesek kis csapattal, nagyon hatékonyan dolgozni, akkor ezt egy kerületben is meg lehet tenni. A Csepel újságnál vagy a Csepp Tv-nél régen olyan fiatalok dolgoztak, akiket ma a legismertebb újságírók vagy média-személyiségek közé sorolnak. Azt szeretném, ha tíz év múlva újra lennének ilyenek, és büszkén mondanák el, hogy Csepelen tanulták a szakma alapjait.
Pákozdi József (Jobbik)
Késik a beígért elszámoltatás
Az elmúlt húsz évben azt tapasztaltam, hogy a lakosság által megválasztott képviselők nem a nekik bizalmat szavazók érdekeit tartják legfontosabb szempontjuknak. A pártérdekek mindent felülírnak, még a nemzet akaratát is. Ez most is elmondható. Az elmúlt egy esztendő tapasztalata alapján ugyanakkor azt szűröm le, hogy a jelenlegi polgármester sokkal jobban képviseli a kerület érdekeit, mint szocialista elődje az elmúlt 16 évben. Ezt a véleményt csak az MSZP képviselői kérdőjelezik meg. Pedig éppen ők azok, akik mindig a tulajdonosi kör érdekeit szolgálták a közérdekkel szemben. Példa erre a Csepel SC vagy a Munkásotthon sorsa.
Negatív jelenségnek látom az intézményekben tapasztalható rossz hangulatot. Ha egy vezető, akár helyi szinten is, a pártokrata logikáját akarja érvényesíteni, csalódni fog, mert az elmúlt húsz évben ez soha nem működött, és ezután sem fog.
Mivel a kerület gazdasági helyzete katasztrofális volt, a munkát ennek rendbetételével kellett kezdeni, ami sok átszervezéssel, érdeksérelemmel, elvonásokkal járt együtt. A munka jó úton halad, noha a kerület lakói ebből még nem sokat érzékelnek. A Csevak átszervezését sikeresnek tartom. Ez a cég volt az, ahol rengeteg pénz „talált” gazdára az elmúlt években. A Jobbik helyi programjában nagy teret szentelt a korrupció visszaszorítására, és jó látni, hogy ezt a választási programunkat valóra váltják. Bár szükséges, de a közterületek átnevezése az emberekben nem aratott osztatlan sikert, ezek a változások ráértek volna. Nincs javulás a közbiztonság terén, pedig csaknem hatvanmillió forint támogatást kap a kerületi adófizetőktől a csepeli rendőrség. A beígért elszámoltatás nem kezdődött el. Az eltelt 16 év alatt a korábbi polgármester és annak alpolgármesterei is bűnösen vétkesek abban, hogy Csepel jelenleg itt tart. Helytelen gyakorlat, hogy a testületi anyagokat rendszeresen nem az SZMSZ szerint előírt időpontban kapjuk meg, ezért felkészülésre, szakmai egyeztetésre nincs mód. De érzésem szerint ez is a cél.
Az elmúlt 16 év hazugságaiból már nem kérnek a csepeliek, hanem azt szeretnék, hogy egy fejlődő, biztonságos kerületben éljenek. Én az együttműködésben (civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel) látom a kerület fejlődésének a lehetőségét. A Jobbik javaslatai, akárcsak a parlamentben, a kerületben is rendszerint az előírt egyeztetéseknél, vagy a jegyzőnél mondvacsinált indokokkal elakadnak, majd a kormánypártok megvalósítják őket. A Jobbik részéről ezután is olyan javaslatokat fogok benyújtani, amelyek közérzetjavító hatásúak, kivitelezhetőek, és nem a pénz függvénye, hanem az akaraté. Eddig az akarat helyett presztízskérdést csináltak belőle. Mindenkinek kívánok szebb jövőt.
Tenk András (LMP)
A környezetvédelem háttérben maradt
Az új önkormányzat egy évvel ezelőtt többmilliárdos vagyonveszteséggel és adóssággal vette át elődeitől Csepelt. Az elmúlt egy év munkája megmutatta, hogy az új vezetés elsősorban a megörökölt problémahalmazt próbálja felszámolni, de ez eddig még nem hozott látványos eredményeket. Nem sikerült megoldást találni a Csepelt is sújtó munkanélküliségre, a versenyképesség javítására. Az elveszett vagyonból az ígéretek ellenére eddig semmit nem szereztek vissza. Bár felelősség terheli az előző vezetést, de az állandó bűnbakkeresés nem vezet sehova.
Ugyanakkor igazságtalan volna az eredményeket elhallgatni. A megszorítások révén megtakarítások történtek. Az önkormányzat belső erőforrásainak felhasználásával végzi azt a munkát, amelyet az előző önkormányzat a holdudvarához köthető, bizonytalan hátterű vállalkozásokra bízott. Példamutató a testületi ülések nyilvánosságának a megteremtése. Bár az utóbbi hónapokban ritkult a
Az önkormányzati spórolás jegyében a csepeli civil szféra ellehetetlenült, alig kapott idén támogatást. A környezetvédelem sem szerepelt kellő súllyal, és szinte formális az együttműködés az ellenzékkel. Az LMP előterjesztéseiből csupán egyet sikerült elfogadtatni – a házi komposztálási program elindítását –, azt is csak másodjára. A megtakarítások ellenére jelentősebb összegbe kerül majd Csepel 300 éves évfordulójának a megünneplése, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben erősen megkérdőjelezhető kiadás.
Az LMP szerint a múltba nézés és a boszorkányüldözés helyett egy jövőbe mutató stratégia mentén kellene fejleszteni Csepelt. Látszatintézkedések helyett valós intézkedésekre lenne szükség. Olyan gazdaságfejlesztési elképzelésekre gondolok, amelyek megvalósíthatóak és reális megoldást kínálnak a polgárok gondjaira. Vállalkozóbarát adópolitika kidolgozásával, a zöldberuházások támogatásával és a még meglévő infrastruktúra fejlesztésével újra fel lehetne lendíteni a csepeli ipart. Csökkenteni kell kerületünk függését a fővárostól. Megoldásokat kell találni Csepel környezeti problémáira. Idesorolom a közlekedési gondok kezelését, az egykori Csepel Művek területének rehabilitálását, a hulladéklerakók felszámolását, a zöldterületek bővítését. Az LMP erősíteni szeretné a társadalmi párbeszédet. Bár a kétharmados többség önmagáért beszél, de a maradék egyharmadnak is lehet véleménye, még ha más is. Jó lenne, ha a valóságban is működne a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatában foglalt eszmeiség.
Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének elnöke
Látványpolitizálás folyik a kerületben
Csepel új urainak egyetlen célja van: a „múltat végképp eltörölni”. Megtörténtek a politikai tisztogatások, a tapasztalt szakemberek elbocsátása, akiknek bűne az lehetett, hogy dolgoztak a kerület korábbi törvényes vezetésének. Még a működő dolgokat is felforgatják, mert a korábbi gyakorlat „csak rossz lehet”. A képviselői munkánk ellehetetlenült, miközben a falon ott virít a nemzeti együttműködés nyilatkozata.
Eredménynek számít, hogy immár világos: Csepel a nehéz anyagi helyzet ellenére soha nem volt csődközelben. A szigorú takarékossági intézkedések következtében a kerületi költségvetés egyenlege lassan javul. Ennek azonban ára van: súlyos elvonások, egy sor – a korábbi ciklusban jóváhagyott – fejlesztés leállítása és például a karbantartások szinte teljes felfüggesztése.
A legnagyobb hiányossága Csepel vezetésének, hogy kezdettől fogva a „hatalmi bástyák” mielőbbi elfoglalására, egy letűnt korszak szellemi-ideológiai hátterének megteremtésére koncentráltak úgy, hogy gazdasági program nélkül nyerték meg a tavalyi választást, és egy év kellett a – senkivel sem egyeztetett – „gazdasági program” elkészültéhez. Ugyanazon párt uralja a kormányt, a fővárost és a kerületet, ám a csepeli fejlesztések ügyében nincs érdemi előrelépés; a kerületben jelenleg kizárólag az elődök által elindított projekteket fejezik be. Óriási energiákat fordítanak szimbolikus ügyekre (csepeli utcák átnevezése, a kerületi címer és zászló lecserélése), de hinni szeretnénk, hogy ezek a pótcselekvések nem az érdemi elképzelések teljes hiányát leplezik.
A csepeli MSZP javaslata egyszerű: a teljes képviselő-testületi munka felülvizsgálata és visszatérés a demokratikus és korrekt együttműködés útjára. Látványpolitizálás helyett ideje lenne a csepeli emberek és a kerület valódi problémáival foglalkozni. Felemelkedés a városrész gazdasági erejének növekedéséből, a vállalkozókkal való együttműködésre épülő programokból lesz. Már nem többségről és ellenzékről van szó, hanem a kerület jövőjéről. A jelenlegi politikai-gazdasági „háborús” időszakot követő béke tehát elkerülhetetlen lesz.