Felsült az a martonvásári tanú, akit Deme Gábor ügyvédjének, Ruttner Györgynek a javaslatára idéztek be a Fővárosi Bíróság csütörtöki tárgyalására a 2009. január 7-én történt csepeli kettős emberölés ügyében.Lászik András igazságügyi orvos szakértő leszögezte, hogy a helyszínen kizárólag négy ember – a két áldozat, valamint a két vádlott – DNS mintáit találták meg, tehát Kun Tamáson és Deme Gáboron kívül más elkövető nem jöhet szóba. Tóth Péter fegyverszakértő szintén a vád állításait támasztotta alá.

N. Miklós vállalkozó tanúként arról beszélt, hogy 2007-ben a Deme Gábor által vezetett alapítványi iskolának nem volt tornaterme, s télen gondot okozott a testnevelés órák megtartása. A férfi az iskola eszközbeszerzésében közreműködött, így kérte meg őt Deme Gábor a tornaterem biztosítására. Egy alkalommal jelen volt azon a találkozón, amelyen Deme Gábor egy fiatalembernek 40 ezer forintot fizetett ki a tornaterem bérléséért, de erről számlát nem állítottak ki. A tanú szerint az esetről néhai Takács József intézményvezető is tudott, mert „őt nem lehetett megkerülni”. Egy másik esetben 12 ezer forintot kapott borítékban Deme Gábortól a közreműködésért, s rajta kívül még három illető is kapott pénzt számla nélkül ugyanazon a napon. Deme utalt rá, hogy a tanárok fizetésének egy részét is zsebből szokták fizetni, tehát nem kell megrökönyödni az eseten.

Ki lehetett a bérgyilkos?

K. Imréné tanút Ruttner György ügyvéd kérésére idézték be a bíróságra, de zavaros és szövevényes elbeszéléséből hamar kiderült, hogy a védelem gyakorlatilag betanította, milyen vallomást tegyen. Már az is szemet szúrt a bíróságnak, hogy a Martonvásáron élő idős asszony előre megírt szöveggel rukkolt elő, amely tele volt olyan jogi szakkifejezéssel, amelyeket maga sem ismert. A bírói kérdésre, hogy miféle nyomtatón nyomtatta ki a precízen összeállított szöveget, az asszony zavarba jött, mert nem tudta, mi az a nyomtató. Vallomásának lényege az volt, hogy Kun Tamást 2001-ben ismerte meg, s már akkor sejtette róla, hogy „bérgyilkos”. Most is teljes bizonyossággal állította, hogy Kun Tamás a tettes, amin a bíró elcsodálkozott, mert az ügyben még nem született ítélet. Az asszonyt nyilvánvalóan arra akarták rávenni Deme védői, hogy Kun Tamást vádolja meg a gyilkossággal. K. Imréné elmondta, hogy 2001-ben a martonvásári rendőrőrs akkori parancsnoka, Cs. Mihály (a későbbi csepeli rendőrkapitány) ajánlotta be neki Kun Tamást, aki segítségére lesz a fia és annak barátja részéről őt ért zaklatások elhárításában. Kun állítólag azt közölte akkor, hogy „100 ezer forintért elintézi az ügyet”, de nem részletezte, hogy mire gondolt. Kun végül semmit nem csinált, mert az asszony elállt szándékától, mivel megijedt, hogy Kun talán gyilkosságra készül, s Cs. Mihály egy „bérgyilkost” küldött a védelmére. K. Imréné nem adott érdemleges választ arra a bírói kérdésre, hogy az eltelt tíz évben miért nem jelentette fel Kunt, ha bérgyilkosnak nézte, s miért nem tett bejelentést Cs. Mihály ellen hivatali visszaélés miatt.

Cs. Mihály nem emlékszik

A tárgyaláson Cs. Mihály közölte, hogy tíz év távlatából nem emlékszik az asszonyra, s – noha valóban ismerte Kun Tamást – nem ajánlotta be neki. A védelem ennek kapcsán egy újabb tanú beidézését kérte, aki állítólag közreműködött Kun Tamás kiajánlásában.

Rabstein Margit igazságügyi elmeorvosi szakértő szerint Deme Gáborról az derült ki, hogy ambiciózus, törekvő ember, de feldolgozatlan kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Nagy jelentőséggel bír számára a nagyapja, akinek komoly munkásmozgalmi múltja van. Kun Tamás szintén határozott, megfontolt ember benyomását keltette, aki tudja, mit akar. Szerinte Demét ki akarták szorítani az iskolából, s erről az egész akkori csepeli MSZP vezetés tudott. Deméről csak jókat mondott, kapcsolatuk szoros volt. A szakértő szerint azonban nem létezik olyan objektív vizsgálat, amely a két ember kapcsolatát pontosan kimutatja.

Deme Gábor Temesvár utcai lakásán lefoglalták azokat a ruhaneműket, amelyeken vérnyomokat, DNS mintákat találtak – közölte Lászik András igazságügyi orvos szakértő, aki a DNS vizsgálatokat végezte el. Kun Tamás öltözékén található DNS-nyomok szintén kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a gyilkosság helyszínén volt. A szakértő aprólékosan elmagyarázta, hogy a különféle vérnyomok kiktől származhattak, és a DNS minták hogyan kerülhettek egyik emberről a másikra. Kun Tamás fekete melegítőjén és edzőcipőjén megtalálták néhai Takács József vérmintáit, amelyből arra is lehetett következtetni, hogy az elhunyt DNS mintái mikor kerülhettek Kun ruházatára. Deme edzőcipőjén szintén vérnyomot fedeztek fel. A szakértő leszögezte, hogy kétséget kizáróan megállapítható: a helyszínen csak négy ember – a két áldozat és a két vádlott – mintája volt fellelhető. Senki más nem volt jelen a gyilkosság elkövetésekor rajtuk kívül.

Lövés 10 centiméterről

Tóth Péter igazságügyi fegyverszakértő egyértelművé tette, hogy a gyilkos pisztoly Kun Tamásnál volt a lövések pillanatában, mert jobb kezén megtalálták a lőpornyomot. Mind a két áldozaton a lőpormaradványok szemcséi észlelhetők. Teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Papp László tanárt közvetlen közelről lőtték fejbe; a távolság mindössze 5 és 30 centiméter között lehetett. Deme Gábor testén és ruháján nem fedeztek fel lőpornyomot, ami nem jelenti azt, hogy nem tartózkodott a közelben. Ha ugyanis valaki nem a lövés irányában helyezkedik el, hanem a gyilkosságot elkövető személy mellett vagy mögött áll, akkor nem kerülhet rá lőpormaradvány. Deme Gábor a vádirat szerint pár méterre tartózkodott Kun Tamás mögött a szűk irodahelyiség ajtajában vagy az előtérben.

A tárgyalás a nyilvánosság kizárásával jövő hét kedden folytatódik a gyilkosság pillanatait rögzítő hangfelvétel meghallgatásával, ami minden bizonnyal perdöntő lesz.

Csarnai Attila