Július elsejéig lehetett pályázni húsz szociális, három költségelvű, valamint egy piaci alapú bérlakásra Csepelen. Az érdeklődésre jellemző, hogy több mint tízszeres a túljelentkezés.
A húsz szociális lakásra 228 pályázat érkezett. Korábban sajnos előfordult, hogy az elbíráláshoz feltétlenül szükséges adatok hiányoztak az adatlapokról, és a pályázatok fele érvénytelenné vált emiatt. Ezért van hiánypótlás, amely most is nagyjából a pályázatok felét érinti. Augusztus közepére ez a hiánypótlás befejeződik, és szeptember elején születhet meg a döntés a nyertesekről. De itt sem ér véget a folyamat, hiszen a szociálislakás-pályázatok történetében először személyesen is ellenőrizni fogjuk a pályázatokban leírt adatok hitelességét. Erre nagy szükség van, mert több alkalommal merült fel annak a gyanúja, hogy hamis adatok közlésével nyertek el pályázók bérlakásokat. Ha valakiről kiderül a csalás, annak büntetőjogi következményei is lehetnek, a nyertes pedig természetesen a sorban utána következő lehet.
Hogyan döntik el, hogy kik lesznek a bérlakáspályázat nyertesei, és milyen módon tudják ellenőrizni a pályázatok hitelességét?
A pályázók által megadott adatok alapján, egy pontrendszer segítségével dönti el egy többpárti bizottság, hogy kik lesznek a lakáspályázat nyertesei. Korábban is így kellett volna tenni minden esetben, mert így törvényes. A pontrendszert már a pályázatok leadása után határozta meg a bizottság, így további csalások lehetőségét is megelőztük. Arról, hogy hogyan ellenőrizzük majd a nyertesek által megadott adatokat, éppen az eredményesség miatt nem kívánok bővebben beszélni. Annyit azért elmondhatok, hogy ezt a munkát is szakemberek fogják elvégezni.
Mi történik akkor, ha egy család megnyeri valamelyik önkormányzati lakás bérleti jogát?
A nyertesek vállalják, hogy a megszerzett lakásokban a vagyonkezelő által előírt felújítási munkákat elvégzik. Erre az anyagköltséget a lakbérből lehet levonni. Más önkormányzatoknál is elfogadott ez a módszer: a bérlő így jobban vigyáz az önkormányzat, vagyis az adófizetők vagyonára. Korábban az önkormányzat újította fel a lakásokat egy külső – bátran állíthatom –, kivételezett helyzetű cég segítségével. Egy hatvan négyzetméteres lakást ötmillió forintért tettek alkalmassá szociális lakhatásra, ami nyilvánvalóan abszurd módon magas összeg. Nem véletlen, hogy a felújításoknál feltárt visszásságok miatt is feljelentést tesz az önkormányzat.
Azt tudjuk, hogy az elmúlt négy-öt évben összesen nem volt annyi lakáspályázat, mint idén. Várható-e, hogy a jövőben gyakrabban és több szociális lakásra lehet majd pályázni?
Az idei esztendő mindenképpen kivételes, hiszen a méregdrága felújítások és a „mutyik” miatt az elmúlt öt évben lecsökkent a lakáspályázatok száma. Ezért tudunk most húsz szociális lakást kiadni. Látható, hogy még így is mekkora a túljelentkezés. Azon dolgozunk, hogy akik szociálislakás-bérlők szeretnének lenni, és fizetni akarják a lakbért, nagyobb esélyhez jussanak. Akik önhibájukon kívül nem tudnak fizetni, azoknak továbbra is megadunk minden segítséget. De be kell látni, hogy akiknek a nem fizetés életforma, jobb, ha minél hamarabb elmennek. Az ezzel hivalkodók rendkívül rossz hatással vannak a lakóközösségekre, társasházakra. A kilakoltatás ezekben az esetekben tehát mindenkinek arra ad lehetőséget, hogy kevesebb konfliktussal nagyobb esélyt adjunk azoknak a rászorulóknak, akik tudnak és akarnak változtatni a családjuk sorsán. Mi ezeket a folyamatokat szeretnénk felgyorsítani, ezért bízom benne, hogy a következő négy esztendőben minden évben több lakást tudunk megpályáztatni, mint korábban.
Cs. A.
A fotó illusztráció.