Nyomtatás

„Deme Gábor nem kóros elmeállapotú”

Kategória: Archív 2011. július 07. csütörtök, 19:49

dgDeme Gáborra a belső bizonytalanság, csapongás, szétszórt figyelem jellemző, aki vágyik a sikerre, s mindenképpen a középpontban akar lenni. Szorongó típus, de állapota nem kóros; büntethetőségét kizáró ok nincsen – hangzott el a hivatalos pszichológusi szakvélemény a másodrendű vádlottról a Fővárosi Bíróságon folyó per csütörtöki tárgyalásán, amely során Kun Tamást és Deme Gábort két ember megölésével, illetve bűnpártolással vádolják.

Megjelent a tárgyaláson Cs. Júlianna, aki Kun Tamás élettársa volt 2002 óta. A tanú azonban élt a jogával, s nem tett tanúvallomást. A szünetben csak annyit jegyzett meg, hogy rendkívüli módon megveti Kun Tamás cselekedetét, s fél a vádlottól.

S. Miklós diák arról tett vallomást, hogy Deme Gábor három ízben bántalmazta fizikailag. „Demével nem voltam jóban, mert arra kényszerített, hogy csikkeket szedjek össze az iskola területén” – mondta. „A tanári szobában fojtogatott, máskor megrugdosott, egyszer pedig kirúgta alólam a széket”. Deme többször megfenyegette, hogy kirúgja az iskolából, illetve rendőrökkel viteti el. A diák édesanyjának panaszolta el a történteket, de nem tettek lépéseket az ügyben, mert feleslegesnek tartották. Deme ugyanis letagadta volna, hogy nemcsak S. Miklóst, hanem más tanulót is bántalmazott. Deme a bíróságon tagadta, hogy verte volna a tanúként meghallgatott diákot.

A vádlottak büntethetők

Németh Nándor bíró felolvasta a Deme Gáborról és Kun Tamásról tavaly készült hivatalos igazságügyi elmeorvosi szakvéleményt. Ebből kiderült, hogy Deme nem szenved olyan elmebetegségben, amely korlátozta volna cselekedeteinek elkövetésében. Nincs olyan indok, amely kizárná a büntethetőséget. A pszichopátia bizonyos jelei azonban megfigyelhetők nála. Mentálisan normális, értelmi képessége megfelelő. Olyan személy, akinek fontos mások elismerése, és szeret a középpontban lenni. Ha vágyait nem tudja valóra váltani, labilissá válik, és mérlegelő képessége csökken. Jellemzi a belső bizonytalanság, csapongás és a szétszórt figyelem. Kisebbrendűségi érzésben szenved, ezért fokozott nála az érvényesülési törekvés. Könnyen csalódik, miközben folyamatosan sikereket akar elérni. Érzelmei, gondolatai nem fejlődtek ki; fantáziavilága túlzott. A felelősségre vonás alól igyekszik kibújni. Realitásérzéke ugyanakkor ép, szociális viselkedése kielégítő.

Kun Tamásról szintén megállapították, hogy nem szenvedett elmezavarban, amikor a gyilkosság történt, tehát büntethetőséget kizáró ok nála sincsen. Erőszakossága érzelmi alapon keletkezik, de ezt racionálisan fékezni tudja. Jellemző rá a folyamatos feszültség és nyugtalanság, de kóros elváltozás nem mutatható ki. Feltűnő, hogy Deméről csak pozitívan nyilatkozik, amire nincsen ésszerű magyarázat.

Stiller Magdolna, Kun Tamás kirendelt védője indítványozta, hogy az igazságügyi elmeorvosokat idézzék be tanúnak, mert számos megállapításuk szöges ellentétben áll azzal, amit a tanúk eddig elmondtak. Deme Gábor „kielégítő szociális viselkedése” vagy a becsületességére tett utalások például aligha megalapozott. Kérdéses az is, milyen alapossággal végezték el a vizsgálatokat. Ha szükségessé válik, az ügyvédnő új elmeorvosi szakvéleményt kér.

 

Helyszíni tárgyalás az iskolában

Ruttner György, Deme Gábor védője hosszasan taglalta védence ártatlanságát a gyilkosságban, s indítványozta, hogy könnyítsenek Deme előzetes letartóztatásán, és helyezzék házi őrizetbe. Szerinte Deme „épp eleget bűnhődött az eltelt 2 év és hét hónap alatt, amióta letartóztatták”, hiszen „semmi oka nem volt az ölésre”, és „semmi bizonyíték nincsen ellene”, hogy részt vett a gyilkosságban. Ruttner realitásoktól mentes beszédében láthatóan figyelmen kívül hagyta azoknak a tanúknak a vallomását, akik egyértelműen utaltak Deme szerepére a gyilkosság előkészítésében, és a bizonyítékok eltüntetésében. Kun Tamás szintén azzal állt elő, hogy bocsássák szabadon, mert „ártatlan”.

A bíróság elutasította a kérelmet, hogy Deme Gábort, illetve Kun Tamást szabadlábra helyezzék. A vádlottak fellebbeztek a döntés ellen, a végső szót a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki.

Németh Nándor tanácsvezető bíró közölte, hogy a tárgyalást szeptemberben folytatják. Tanúként hallgatják meg mások mellett Gulyás Gábort, a csepeli szocialisták egykori képviselőjét, a helyszínelést végző rendőröket, fegyverszakértőt, hangszakértőt. A gyilkosság perceit rögzítő hangfelvételt zárt tárgyaláson hallgatják meg. A helyszíni tárgyalás valószínűleg szintén szeptemberben lesz a csepeli iskolában.

 

Csarnai Attila