A volt államfő búcsúztatása a történelmi zászlók bevonulásával és a Himnusz elhangzásával, katonai tiszteletadás mellett kezdődött kedd délután fél ötkor. Mádl Ferenc lezárt koporsóját a Nemzeti Sírkert fekete szalaggal bevont panteonjában, a volt államfő gyászszalagos portréja mellett ravatalozták fel.
A volt köztársasági elnök temetésén felesége, Mádl Dalma, gyermekei és családjának más tagjai mellett magyar és külföldi politikusok is részt vettek. Mádl Ferenc búcsúztatásán jelen volt Schmitt Pál jelenlegi, Göncz Árpád és Sólyom László volt államfő, Orbán Viktor jelenlegi, valamint Boross Péter és Medgyessy Péter egykori kormányfő. Az Orbán-kormány több tagja, valamint Kövér László házelnök is a vendégek között foglalt helyet.
A gyászolók között volt Rudolf Schuster volt szlovák, Emil Constantinescu egykori román, Aleksander Kwasnieski volt lengyel, valamint Stipe Mesic korábbi horvát államfő is. A gyászszertartáson Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megjelent.
"Mádl Ferenc hatással volt az őt ismerők sorsára"
A néhai államfő erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki gyászbeszédében Schmitt Pál köztársasági elnök.
Úgy vélte, Mádl Ferenc hatással volt az őt ismerők sorsára. Felidézte, úgy vált vezető egyéniséggé, hogy nem magát helyezte erre a posztra, hanem mások kérésére fogadta el, szolgálatként élte meg, és mélységes humanizmussal vitte végbe a közösség és a sors által rátestált feladatokat.
Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc elnöki mandátumának befejezése után is közösséget épített, tanácsokat adott és szeretetet sugárzott.
Schmitt Pál kiemelte: elődje államférfi volt, aki komolyan vette a közéleti szerepvállalás erkölcsi parancsait, amelyek szerint akik az élen járnak, azoknak példát kell adniuk.
"Vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való"
Schmitt Pál Mádl Ferencre emlékezve azt mondta, elődje vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való, mértéktelen volt azonban az igazság tiszteletében, a család és a barátok szeretetében, a tudás előtti alázatban, a nemzet iránti elkötelezettségben és a művészetek iránti rajongásban - vélekedett.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy Mádl Ferenc a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem kiteljesítésében látta. Mint mondta, egész életével, minden cselekedetével e kettő szintézisét képviselte.
Nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is, politikusi, államfői kiállásával, emberi jellemvonásaival, értéket képviselő jelenlétével - közölte.
Schmitt Pál arról is beszélt, hogy Mádl Ferencnek bizonyára örömmel telt meg a szíve, amikor az alaptörvény nemzeti hitvallásában viszontláthatta saját krédóját, mely szerint: "Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye".
Felidézte, hogy amikor Mádl Ferencet köztársasági elnökké választották, azt mondta, "még sok dolgunk van", és nem fejtette el, hogy a tennivalókból mindenkinek, neki is ki kell vennie a maga részét.
Akkori beszédében a volt államfő azt is hangsúlyozta: "felelősek vagyunk azért, hogy legyen mindenki számára nagyobb és jobb kenyér, több értéktermő munka, még biztatóbb gazdasági növekedés, nagyobb biztonság és törvénytisztelet, szolidaritás a rászorulókkal szemben" - emlékeztetett az elnök.
"Bizony még sok dolgunk van, mélyen tisztelt elnök úr, egyre több. Elvégeznünk szent kötelesség" - szögezte le Schmitt Pál.
Közös dolgaink közül már megcselekedtük az egyik legfontosabbat: még életében, nem csak lélekben, de törvény által is létrejött a magyar nemzet újraegyesítése, összetartozásunk megvallása - tette hozzá.
Schmitt Pál búcsúbeszéde zárásaként a nemzet nevében búcsúzott elődjétől, akinek az utódok nevében köszönte meg életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.
A köztársasági elnök búcsúbeszéde zárásaként az utódok nevében megköszönte a néhai államfő életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.
"A nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt"
Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező szelíd erőé - mondta a temetésen Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. "Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről" - tette hozzá.
Politikusi életében is központi helyet foglalt el az oktatás, a tudomány és a kultúra támogatása. Tudta, hogy a tudomány mennyire fontos a gazdasági és más nehézségek meghaladásához, és ehhez mennyire lényeges a kutató- és tudományos intézmények autonómiája, szabadsága és felelőssége - fogalmazott Király Miklós.
Utalt arra, hogy Mádl Ferenc "gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat, különösen nem a hatalom külső jegyeinek hangsúlyozását".
A professzor szabadságát őrizve államfőként is elérte, hogy a Belvárosban szabad mozgása legyen: a kormányőrök csak az egyetem falain kívül várhatták, egyetemi dolgozószobájában pedig nem engedett riasztóberendezést telepíteni. Közjogi méltóságként is alighanem családja körében volt a legboldogabb - fogalmazott Király Miklós.
Mádl Ferencnek "szívügye volt az országhatárokon kívülre szakadt magyarság szolgálata, kezdettől fogva támogatta, hogy a külföldön élő magyarok lakóhely hiányában is magyar állampolgárságot kaphassanak" - jelentette ki.
Király Miklós közölte: Mádl Ferenc, ha nem ragadja el a halál, a napokban Szabadkára ment volna magyar jogászok meghívására, mert "tudta, hogy a szolgálat, a köz szolgálata nem ér véget a magas hivatal, a megbízatás megszűnésével".
A dékán Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmazott, életműve hibátlan és teljes, szolgálata kivételes, de éppen ezért nagyon nagy űr marad utána.
"A temérdek tudás, a jóakarat és a kedvesség nem száll a sírba veled, és tudom, hogy valahonnan most is féltő törődéssel gondolsz az országra" - fogalmazott Király Miklós.
Mádl Ferenc azt vallotta, hogy a professzornak mindig egész tudását, egész hitét, világnézetét kell tanítványainak adnia, és nem csak a katedráról - emlékeztetett.
Király Miklós kitért arra, hogy Mádl Ferenc látta meg először: Európa békéjének, fejlődésének záloga "egy értelmes és tanulmányozásra érdemes, izgalmas, új jogi rend". A sors különös adományaként értékelte, hogy Magyarország Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején csatlakozott az Európai Unióhoz.
Mádl Ferenc politikusként is megőrizte a professzor és jogtudós minden erényét. Éppen ez teszi kivételessé közéleti teljesítményét - hangsúlyozta.
Százak rótták le kegyeletüket
A volt államfő búcsúztatására a politikusok és közéleti személyiségek mellett több száz gyászoló érkezett.
Mádl Ferencet katonai tiszteletadás mellett, a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták. A szertartást a Magyar Televízió élőben közvetítette. A volt államfőt a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28-as számú parcellája első sorának 40. sírhelyén helyezték végső nyugalomra, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság múlt szerdai ülésén nyilvánított a Nemzeti Sírkert részévé.
Kedden este nyolc órakor a Szent István-bazilikában engesztelő szentmisét celebrált Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A gyászmisét a Duna Televízió közvetítette, és a bazilika előtti téren kivetítőkön is követni lehetett.
Mádl Ferenc akadémikus, aki 2000 és 2005 között volt Magyarország köztársasági elnöke, május 29-én, életének 81. évében hunyt el.
(MTI-fidesz.hu)