Komoly közlekedési torlódások várhatók a Kossuth Lajos út környékén a gerincút építése miatt hétfőtől, a kaotikus állapotok szeptemberig eltarthatnak. A Jahn Ferenc Kórház nem tartja másodrendű polgároknak a csepelieket, az egyéni panaszokat pedig kivizsgálják. A kerület közbiztonsági mutatói jók, de a szubjektív biztonsági érzeten javítani kell. Iskolabezárások nem lesznek, a Szárcsa megmarad.
Új nevet kaphat a Tanácsház és a Ságvári Endre utca, s megváltozhat az Áruház tér elnevezése. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről tárgyalt a képviselő-testület csütörtöki ülésén, amely éjjel egy órakor ér véget.
Borbély Lénárd alpolgármester közölte, hogy a gerincút építését végző kivitelező rendre késve vagy egyáltalán nem tájékoztatja az önkormányzatot a várható közlekedési változásokról, amit azért tehet meg, mert a másfél évvel ezelőtt megkötött szerződésben a kommunikációs kötelezettségek nem szerepeltek egyértelműen és hangsúlyosan. Most is az utolsó pillanatban értesült az önkormányzat arról, hogy hétfőtől megváltozik a forgalmi rend Csepel belterületén. A közlekedési eltereléseket a fővárosi önkormányzat, a BKV és a Volán intézi. Minden bizonnyal közlekedési torlódások lesznek a Kossuth Lajos és a Táncsics Mihály út környékén. A csepeliek folyamatosan számíthatnak forgalmi korlátozásokra, útlezárásokra egészen szeptemberig, amíg a gerincút építése tart. A kivitelező ígéretet tett arra, hogy javítják a lakók tájékoztatását.
Dr. Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója először számolt be a képviselő-testületnek a kórház működéséről, noha már 2003-ban, a csepeli kórház bezárásakor jelezte, hogy szívesen megosztaná a tapasztalatait. Erre azonban nem tartott igényt a korábbi önkormányzat. A főigazgató elmondta: a kórház pénzügyi helyzete stabil, ami főleg annak köszönhető, hogy jókora lélekszámú terület betegeit látja el. Az intézményhez négy budapesti kerület és a környező kistelepülések tartoznak. A korábbi kormányok azonban nem fordítottak kellő figyelmet a kórház fejlesztésére, noha az intézmény vezetői folyamatosan szorgalmazták azt. Például az emlőszűrés megszervezését is igyekeznek elérni, mivel az emlőt érintő betegségek súlyos gondot jelentenek. Az volna célszerű, ha a térség önkormányzatai összefognának a fejlesztések elérése érdekében. Képviselői kérdésekre válaszolva dr. Gerő Gábor elmondta, hogy a Jahn Ferenc Kórház nem tekinti másodrangú polgároknak a csepelieket. Erre bizonyíték, hogy a csepeli betegek többsége szabad belátásukból az intézményt választják gyógyításuk végett. A konkrét panaszokat, amiket a lakók juttattak el a képviselőkhöz, megvizsgálják.
Nagy András alezredes, csepeli rendőrkapitány a rendőrség működéséről számolt be. A kerületben csökkent a bűncselekmények, főleg a rablások száma. A statisztikák szerint Csepel az egyik legbiztonságosabb kerület. Ugyanakkor javítani szükséges a lakók szubjektív biztonsági érzetén, mivel nem minden esetben érzékelik a rendőri jelenlétet. Ennek érdekében két hónapja bevezették a gyalogos járőrözést a Királyerdőben, de a terület nagysága miatt nem jutnak el mindenhová. Ha új rendőrök érkeznek a kerületbe, megerősítik a körzetrendszert. A lakásbetöréseket többnyire délelőtt követik el, és egyaránt érintik a családi házakat és a panellakásokat. Minden hívásra reagálnak; ha éppen nincsen szabad kapacitás helyben, a központi bevetési egységtől kapnak támogatást. Tenk András (LMP) felvetette a kerékpáros járőrözés lehetőségét, amit a kapitány egyelőre nem tart kivitelezhetőnek. Pákozdi József (Jobbik) a térfigyelő kamerák, és a forrónyomos bűnüldözés fontosságát említette. Nagy András azt felelte, hogy a kamerákkal főleg a szabálysértéseket tudják kiszűrni, a bűncselekményeket kevésbé. Balogh Ernő (Fidesz) Háros közbiztonságára hívta fel a figyelmet. Utalt arra, hogy hamarosan polgárőrség is megalakul a körzetben. A rendőrkapitány szerint Hároson nem követnek el több bűncselekményt, mint máshol.
Terítékre kertült a közoktatási intézmények jövőbeni működése, amiről az a döntés született, hogy nem zárnak be iskolákat. A témához szülők is hozzászóltak, akik garanciát kértek arra, hogy a Rákóczi telephely tanulóit felveszik bármely más csepeli iskolába. Németh Szilárd polgármester természetesnek tartotta ezt, s kérte a szülőket, konkrétan jelezzék, ha törvénytelenséget észlelnek. A polgármester statisztikák alapján mutatta be, hogy az általános iskolák kihasználtsága 81, a középiskoláké 69 százalékos. A Szárcsában ez az arány 71, a Rákóczi telephelyen 39, a Csete Balázs Középiskolában 46 százalék. Az utóbbi intézményben a nem csepeliek aránya kiemelkedően magas, 72 százalék. A Rákóczi telephely megszüntetéséről 2008-ban döntött az önkormányzat a szocialista képviselők szavazataival. A Szárcsa utcai iskolát is bezárni akarták. A mostani önkormányzat azonban a Szárcsa fenntartása mellett van, ezért hosszú távra szóló döntést hoztak a képviselők. Az épület nem eladó, csak közcélra szabad használni. Tervet dolgoznak ki arra, hogyan működtethető az iskola gazdaságosan. A Csete Balázs Középiskola tulajdonjogát átadják a fővárosi önkormányzatnak azzal a kikötéssel, hogy az épületet oktatási célra használják, és a tantestület egyben marad. Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője ellenezte a Csete Balázs tulajdonjogának átadását, mert szerinte bármi megtörténhet az átadás után. Akár az iskola is megszűnhet, ami nem lenne jó.
Élénk vita bontakozott ki a közterületek elnevezéséről. Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy már korábban javasolta néhány utca átnevezését, de a szocialisták leszavazták a javaslatát. A Tanácsház, a Ságvári Endre és a Bajáki Ferenc utcákról van szó. A tanácsháza név rossz emlékeket idéz jó néhány magyar emberben, akik megszenvedték a szovjet típusú tanácsi rendszert. A kommunista Ságvári Endre nem említhető a történelmi dicsőségtáblán, akárcsak Bajáki Ferenc, aki népbiztosként szolgálta a diktatórikus Tanácsköztársaságot. Csepel szabadulni kíván a rá erőltetett nevektől. A Fidesz ígéretei között szerepel, hogy átkereszteli a kommunizmusra emlékeztető utcákat. Külön érdekesség, hogy a gyár területén létezik egy Munkásőr nevű utca, ami minden GPS rendszerben megtalálható.
Borka-Szász Tamás amellett érvelt, hogy ne nevezzék át az utcákat. Csepel komoly munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik, történelmünknek pedig része a múlt, amit nem lehet eltörölni. Szerinte a Tanácsház és a Ságvári Endre utcaneveket is meg kell tartani. Takács Krisztián (MSZP) közölte: a Tanácsház utcában lakók aláírásukkal nyomatékosították, hogy ragaszkodnak utcájuk nevéhez. Az embereket nem érdekli a napi politika, és megszokták utcájuk jelenlegi nevét. Pákozdi József ((Jobbik) a névváltoztatás mellett kardoskodott, mert elfogadhatatlanok a kommunista nevek. Tenk András (LMP) a Tanácsház utca helyett javasolta a Városház nevet.
Németh Szilárd kezdeményezésére a képviselő-testület többsége elfogadta, hogy a Tanácsház utcát a tudós magyar reformátorról, Károlyi Gáspárról nevezzék el. Az indok között szerepel, hogy az utcában található a csepeli reformátusok temploma és központja. A Ságvári Endre utcát az erőszakmentességet hirdető, ám gyilkosság áldozatául esett Jerzy Popieluszko nevére változtatják. A boldoggá avatott lengyel katolikus papot a kommunisták ölték meg 1984-ben. A Bajáki Ferenc utca új neve Mansfeld Péter lenne. Az Áruház tér az 1848-as szabadságharc tábornokának, a csepeli kötődéssel is rendelkező Görgey Artúr nevét venné fel. A képviselő-testület egyhangúan szavazta meg, hogy a Munkásőr utca legálisan nem létezik Csepelen. Az utcanevek változásairól a fővárosi önkormányzat hozza meg a végső döntést.
Csarnai Attila