Négy év börtönre ítélte nem jogerősen Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorát hivatali befolyással üzérkedés és négyrendbeli rágalmazás miatt a Fővárosi Bíróság kedden.

 Szerdán kezdődik az UD Zrt.-ügyben megvádolt Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság volt alelnöke illetve Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és Herényi Károly volt MDF-es frakcióvezető büntetőpere is a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Az alábbiakban a bírósági ítéletről szóló MTI-tudósítást olvashatják:
A Nemzetvédelmi Egyetem szociológus végzettségű, akadémiai doktori címmel rendelkező volt rektora és két vádlott-társa bűnsegédként letöltendő szabadságvesztést kapott, két, illetve két és fél évet. A vád szerint Szabó – aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját – 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek. Ő azonban el tudja intézni – mondta –, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét.
Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, helyettük pedig egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak. Szabó olyan információkkal próbálta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy titkosszolgálati emberek a céggel összefüggésben állítólag arról beszélgettek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.
A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó egyik vádlott-társa a nemzetközi cég magyarországi középvezetője volt, és négy kollégája eltávolítását szorgalmazta a rektoron keresztül, a harmadrendű vádlottnak pedig az érdekeltségi körébe tartozott az a biztonsági vállalkozás, amelyet a vádlottak megpróbáltak bejuttatni a nemzetközi céghez. A harmadrendű vádlott már többször állt bíróság előtt, és börtönben is ült.
Az eljárás során mindhárom vádlott tagadta bűnösségét, védőik felmentést kértek, hatósági provokációról, koholt bizonyítékokról, megalapozatlan vádakról beszéltek. Szabó János korábban azzal magyarázta tettét, hogy ő csak „jószolgálati küldetés” keretében akarta figyelmeztetni a nemzetközi céget a rá leselkedő veszélyekre. Kedden az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott továbbra is állította, hogy nem követett el bűncselekményt, csupán megpróbálta rektorként piaci alapokra helyezni a megfogyatkozó állami támogatás miatt nehéz helyzetbe került nemzetvédelmi egyetemet.
Szabó János elmondta, hogy 1998 és 2001 között a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet élén állt és részt vett a Fenntartható fejlődés című kormányzati munkaanyag nulladik verziójának elkészítésében is. Szabó János az utolsó szó jogán könnyeivel küszködve kérte a bíróságot, ne hagyják, hogy az „elitek konfliktusának” áldozata legyen.
A büntetőtanács elnöke azonban az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában a lehallgatási anyagokra, e-mailekre, tanúvallomásokra támaszkodva egyértelműen elutasította a vádlotti védekezéseket, és megállapította, hogy a vádlottak valótlan információkkal, hivatali befolyásukra hivatkozva próbálták megtéveszteni és jogtalan előny nyújtására késztetni a nemzetközi cég vezetését. A bíró megjegyezte, hogy a vádlottaktól egyszer sem kapott elfogadható magyarázatot arra az egyszerű kérdésre: miért nem fordultak a hatóságokhoz, ha bűncselekmény jutott a tudomásukra.
A szóbeli indoklás szerint az elsőrendű vádlott egyetemi pozícióját a munkahelyen kívüli egzisztenciális érvényesülés eszközének tekintette. A szóbeli indoklás során kiderült az is, hogy nyomozás közben a hatóságok lehallgatták a nemzetvédelmi egyetem rektori tárgyalóját is. A rágalmazás azzal valósult meg, hogy a vádlottak valótlanul bűncselekményekkel hozták összefüggésbe a nemzetközi cégtől eltávolítani kívánt négy dolgozót.
A hivatali befolyással üzérkedés a törvény szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügyész tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, a védők azonban felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész indítványozta Szabó János újbóli előzetes letartóztatását, ám ezt a bíróság elutasította, így a volt rektor szabadon távozhatott a Fővárosi Bíróságról. A nemzetvédelmi egyetem korrupcióval vádolt egykori rektorának és két társának büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Forrás: Mno.hu