Munkaszüneti napon nem szabad a lakókat zavaró közterületi munkákat végezni. Ez érvényes szombatra, vasárnapra és az ünnepnapokra – egyebek mellett erről hozott rendeletet a csepeli képviselő-testület csütörtöki ülésén. Az ügyben azért is kellett sürgősen világos helyzetet teremteni, mert a gerincút építését szombaton is végezték, ami zavarta a környéken lakók nyugalmát, a kivitelező cég azonban arra hivatkozott, hogy a szombat – ha úgy vesszük – nem is munkaszüneti nap. A jogi csűrés-csavarásnak mostantól vége, a csepeliek nyugalma fontosabb – így döntött a képviselő-testület.

Az ülés elején Borka-Szász Tamás, az MSZP frakcióvezetője szóvá tette, hogy a sürgősséggel napirendre kerülő témákat nem kapják meg időben, ezért nincs elegendő idejük áttanulmányozni őket. Németh Szilárd polgármester válaszában emlékeztetett arra, hogy ezek a témák egyáltalán nem új keletűek, hiszen jó ideje foglalkoztatják Csepel közvéleményét. Gyakorlatilag mindenki tud róluk, közbeszéd tárgya. Ezek közé tartozik a gerincút építése körüli kálvária, a gyanús lakáskiutalások ügye, vagy akár az a döntés, hogy Csepel SC sportpályáján ne lehessen építkezést vagy bontást végrehajtani. A polgármester szólt arról, hogy az önkormányzat munkatársai feszített tempóban dolgoznak, mert temérdek ügyet kell megoldaniuk - sürgősségi előterjesztések pedig az elmúlt években is rendszeresen voltak.

Csepel Háros része alighanem a legelhanyagoltabb terület a kerületben, mert az utóbbi években nem sok gondot fordítottak rá. Számos utcának nincsen neve, a házakon nincsen szám, a környék elhanyagolt, a közbiztonság csapnivaló. A képviselő-testület Balogh Ernő személyében hárosi biztost nevezett ki, aki kiemelten foglalkozik a területtel. Szocialista részről aggályok merültek fel Balogh Ernő személyét illetően, hogy talán nincsen kellő tapasztalata. Borbély Lénárd alpolgármester utalt rá, hogy Balogh Ernő a választásokon elnyerte Háros lakóinak bizalmát, az önkormányzat pedig szakértői támogatást biztosít részére. Borbély Lénárd a körzet parlamenti képviselőjeként is támogatta Balogh Ernőt.

Borka-Szász Tamásnak Csepel országgyűlési képviselőihez intézett felkéréséről nem hozott határozatot a testület, de előtte szópárbaj alakult ki Pákozdi József (Jobbik) és Borka-Szász Tamás között. Pákozdi József a csepeli Jobbik nevében kijelentette, hogy a szocialisták részéről cinikus és rosszindulatú a két új parlamenti képviselőhöz intézett javaslat, mert az MSZP az elmúlt 16 évben gyakorlatilag azt tehette Csepelen, amit akart, de eredményeket nem tud felmutatni. Cinizmus azt számon kérni a tavasszal megválasztott Németh Szilárd és Borbély Lénárd parlamenti képviselőktől, amit az MSZP 16 éven keresztül csak ígérgetett, de nem váltott valóra. Borka-Szász Tamás visszautasította a cinizmus vádját, és arra szólított fel, hogy ne kérdőjelezzék meg az előző önkormányzatok fejlesztési szándékait. A valóra nem váltott tervekben szerepet játszott a pénz hiánya, a jogszabályi keretek, s maga a politika is. Szerinte nem kéne a múltat firtatni, hiszen új helyzet van az országban, a Fidesz-KDNP minden szinten hatalomra jutott. A szavazás ezek után érvénytelen lett, a Fidesz-KDNP frakció ugyanis nem vett abban részt: paródiának tartják, hogy 16 év elmaradt fejlesztéseit a másfél hónapja megválasztott új vezetés nyakába varrják.

Borka-Szász Tamás egyik interpellációjában a gyanús lakáskiutalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az ügyben ügyészségi vizsgálat folyik, amely még nem zárult le, tehát nem szabadna kész tényekről beszélni, és megvádolni egyik szocialista társát. Érthetetlennek nevezte, hogy Németh Szilárd polgármesterként újból panasszal fordult az ügyészséghez. Németh Szilárd válaszában utalt rá: polgármesteri minőségében felhatalmazást kapott arra, hogy a csepeli önkormányzatot képviselje. A sértetti képviselet lehetőségével élt, mivel Csepel közvagyonáról van szó. Polgármesteri minőségében november 16-án meghallgatták a nyomozóhatóságok a „lakásmutyi” ügyekben, de a nyomozás befejezéséig nem kíván erről nyilatkozni.

Jóni Tibor, a Csepeli Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy Csepelen a cigányok aránya legalább 6-8 százalék, ami egyre nő, mert mind több cigány költözik a kerületbe. A cigányok többsége mélyszegénységben él, a szakadék ráadásul nő a cigányok és a nem cigányok között. Falfirkákon olvashatók cigányellenes feliratok, s van rá példa, hogy valakit cigány származása miatt nem alkalmaznak egy munkára. A mostani cigány önkormányzat más akar lenni, mint elődje, s felelősséget vállal a cigányok tetteiért. Most új szemléletű önkormányzat működik Csepelen, s a cigányok képviselői is új szemléletet akarnak meghonosítani. Ábel Attila alpolgármester megemlítette, hogy szükség van romaprogramra, amit a cigány kisebbségi önkormányzat is képviselhet, mert megvan benne a felkészültség. Az önkormányzat anyagi leehetőségei ugyanakkor szűkösek, és nem tehetik meg, hogy több pénzzel támogassák bármelyik kisebbségi önkormányzatot. Tenk András (LMP) megjegyezte, hogy az LMP is dolgozik különféle programokon a cigányok megsegítésére. Példaként említette, hogy a Tamariska-dombon vagy más zöldterületen végezhető munka, de a kiskertekben való növénytermesztést is szorgalmazzák.

Németh Szilárd bejelentette, hogy a Csepel Nívódíjat Kollár József középiskolai igazgatónak és dr. Vittay Tibor gyermekgyógyásznak ítélte a képviselő-testület. A díjat december 9-én adják át a Munkásotthonban.