Ma délelőtt a főváros ünnepi közgyűlésén Tarlós István főpolgármester nyújtotta át a Pro Urbe Budapest kitüntetést Dr. Klinghammer István egyetemi tanárnak, a fővárosi felsőoktatásban végzett kimagasló oktatói és vezetői tevékenységéért és Ferencz Győző költő, irodalomtörténésznek irodalmi munkásságáért, valamint Radnóti Miklós életművének tolmácsolásáért. A Csepelen élő, a kerületünk közéletében résztvevő egyetemi tanár és a Jedlik Ányos Gimnázium volt tanára méltán vehette át a jelentős fővárosi kitüntetést.

Klinghmmer István 1941. augusztus 10-én született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gimnáziumában érettségizett. Egyetemi tanulmányai után, 1965-ben szerzett középiskolai földrajz-biológia szakos tanári oklevelet, majd a következő évben térképész diplomát. Már hallgatóként részt vett az 1953-ban alapított Térképtudományi Tanszék oktató és kutatómunkájában, ahol több mint negyven éve dolgozik.

Tudományos munkássága elismeréseként 2000-től a Leopoldina Német Tudományos Akadémia rendes tagja, 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1987-től 2005-ig Klinghammer István volt az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője. Tanszékvezetése idején a hazai felsőfokú térképészeti képzés folyamatos fejlesztésével és korszerűsítésével, magas színvonalú kartográfiai kutatómunka irányításával és szervezésével, a térképészet népszerűsítésével hazai és nemzetközi elismertséget szerzett tanszékének és a magyar térképtudománynak egyaránt.

Aktívan részt vesz a térképészet oktatásában. Több évtizedes tanári munkája eredményeként számos magasan képzett térképész-generáció került ki az Egyetem padsoraiból. Aktív résztvevője, majd tudományszervezőként formálója az egyetemnek, rendszeres szereplője a közéletnek. Dékánhelyettes, a Természettudományi Kar dékánja (1989-1990), majd 1997-től rektorhelyettes. 2000-től 2006-ig az ELTE rektora. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság alelnöke, a Magyar Földrajzi Társaság választmányának és számos további szakmai szervezet tagja. A Lázár Deák Alapítvány kuratóriumának elnökeként a Szép Magyar Térkép kiállítás szervezője volt hosszú éveken keresztül. Tudományos és oktatói tevékenységéért 1990-ben a magyar térképészet legrangosabb szakmai díját, a Lázár-deák Érmet kapta. A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA), a kartográfia egyetlen nemzetközi szervezetének szakmai munkájában 1974 óta vesz részt. Az Oktatási és Nevelési Szakbizottság elnökeként folytatott munkájának elismeréseként 2004-ben az ICA tiszteleti tagjává választották. 1994-benalapító tagja, majd rendszeres meghívott előadója volt a térképészet EuroForumának.

Az utánpótlás nevelésére példamutató figyelmet fordított, számos kollégáját indította el a hazai és nemzetközi szakmai elismerés útján.

Budapest, 2010. augusztus 19.                                                                                             

Németh Szilárd
javaslattevő

Ferencz Győző

A javaslat indokolása:

Ferencz Győző magyar költő, irodalomtörténész, műfordító.

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–angol szakán végezte 1973–1978 között. 1982-ben bölcsészdoktori, 1997-ben PhD fokozatot szerzett.

1978–1982 között a Jedlik Ányos Gimnázium tanára volt. 1982–1985, illetve 1986–1993 között az Európa Könyvkiadóban dolgozott felelős szerkesztőként. 1985–1986-ban, majd 1993 óta az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének Anglisztika Tanszékén oktató, jelenleg docensi beosztásban. 2005 és 2009 között tanszékvezető volt. 1980-tól tagja, 1990–1993 között titkára volt a Magyar Tudományos Akadémia Verstani Munkabizottságának. 1988–1992 között a belgiumi Leuvenben megjelenő Phi című nemzetközi költészeti folyóirat magyarországi levelezője volt. 1989–1991 között az Újhold-Évkönyv, 1993–2000 között a Nagyvilág című folyóirat szerkesztőségének tagja volt. 1998–2009 között a Népszabadság című napilap kritikusa volt.

1980 óta a Magyar PEN Club tagja. 1988–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának. 2004-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották, 2009 óta az Akadémia ügyvezető elnöke. 2008 óta a Szépírók Társaságának tagja.

1991-ben, illetve 1995–1996 között az egyesült államokbeli Oberlin College-ban (Ohio) Fulbright-ösztöndíjas volt. 1998–2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.

2007. március 11-én mutatták be Bálint András Radnóti estjét, amely azóta is műsoron van. Az est irodalmi tanácsadója Ferencz Győző. 2009-ben, Radnóti Miklós centenárium alkalmából kiemelt műsor volt, amit a Magyar televízió is közvetített, illetve erre épülő televíziós sorozatot is indított. Ferencz Győző, mint a Radnóti életmű legalaposabb ismerője és tolmácsolója a centenárium egyéb, közismereti, tudományos és emlékező eseményeinek is állandó szakértője volt.

Bálint András Pro Urbe-Budapest díjas színházigazgató így ír Ferencz Győzőről:

„Ferencz Győző nem csak kitűnő költő, nagyszerű fordító és alapos professzor, hanem elsőrangú munkatárs is. Három éve remek Radnóti monográfiája alapján őt kértem föl Radnóti estemhez irodalmi tanácsadónak. Alapos volt, szakszerű és lelkiismeretes. Ha néha színészként eltévedtem, kedvesen, de nagyon szigorúan figyelmeztetett a tényekre, és jó ízlésével egyenesben tartott. A tavalyi Radnóti centenárium kapcsán folyamatosan kapcsolatban voltunk, és az életmű gondozójaként óriási szerepe volt abban, hogy a költő századik születésnapját méltóan tudtuk megünnepelni. Budapesten és az egész országban. A költő özvegye azt mondta róla nemrégiben: "Győző az Isten ajándéka számomra". Mély meggyőződéssel ajánlom a budapesti Pro Urbe díjra”

Művei:

Ha nem lenne semmi nyom (versek, 1981)
Omlásveszély (versek, 1989)
Két ív (versek, műfordítások, 1993)
Gyakorlati verstan – verstani gyakorlatok (tankönyv, 1994, második, javított kiadás: 1995)
Magamtól egyre messzebb (válogatott versek, 1997)
A költészet mechanikája (tanulmányok, 1997)
Hol a költészet mostanában? (esszék, 1999)
Alacsony ég alatt (összegyűjtött versek, 2000)
Radnóti Miklós élete és költészete (kritikai életrajz, 2005, második, javított és részlegesen bővített kiadás: 2009)
Szakadás (versek, 2010)

Műfordításai:

John Donne: Negatív szerelem (1987)
Tony Harrison: V. (2004)

 
Válogatásai, szerkesztései, szöveggondozásai:

 Donne, Milton és az angol barokk költői (1989)
Amerikai költők antológiája (1990)
Ezra Pound: Versei (1991)
Babits Mihály: Válogatott versek (1992)
Hang szólít. Isten-kereső versek a huszadik század világirodalmából (1993)
Ágnes Nemes Nagy on Poetry. A Hungarian Perspective (John Hobbsszal közösen) (1998)
Radnóti Miklós: Összegyűjtött versei és műfordításai (1999, második, javított kiadás: 2002, harmadik, javított és bővített kiadás: 2006)
William Butler Yeats: Versei (2000)
A magyar költészet antológiája (2003)
Kosztolányi Dezső: Válogatott versek (2003)
Nemes Nagy Ágnes: Válogatott versek és esszék (2003)
Radnóti Miklós: Ikrek hava – Napló (2003)
William Shakespeare: Dalok és szonettek (2003)
Jánosy István: Összegyűjtött versek (2004)
Szabó Lőrinc: Válogatott versek (2004)
József Attila: Válogatott versek (2005)
Skót balladák – Robert Burns versei (2006)
Tandori Dezső: Válogatott versek (2006)
Kálnoky László: Összegyűjtött versei (2007)
Csokonai Vitéz Mihály: Válogatott versek (2007)
Radnóti Miklós: Összegyűjtött prózai írásai (2007)
Székely és csángó balladák (Szuhay Péterrel közösen) (2007)
Légy ellenállás. In memoriam Babits Mihály (2008)
Radnóti Miklós: Válogatott versek – Ikrek hava (2008)
Dsida Jenő: Válogatott versek (2009)

Idegen nyelven:

As If... – Three Hungarian Poets: Zsuzsa Rakovszky, Győző Ferencz, George Gömöri (George Szirtes fordítása) (1991)

Díjai:

Robert Graves-díj (1987)
Soros Alapítvány díj (1989)
Forintos-díj (1990)
Déry Tibor-jutalom (1990)
József Attila-díj (2000)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2001)
Palládium-díj (2006)
Artisjus Irodalmi Nagydíj (2006)

Budapest, 2010. augusztus 19.

Németh Szilárd
javaslattevő