Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de az előrejelzések szerint 2020-ra, vagyis tíz éven belül minden második európai szenved majd valamilyen allergiás megbetegedésben. Az utóbbi negyed században megkétszereződött az allergiások száma, ma Magyarországon legalább kétmillióan szenvednek ettől.
A különféle allergiás megbetegedések minden korosztályt érintenek, és sajnos a klinikai tünetek az évek során fokozatosan romlanak, illetve egyéb betegségek is társulhatnak hozzá, így például a pollenallergiások egyharmadánál idővel asztma is kialakulhat.
Az allergiás tünetek megjelenése nagyon változatos. A leggyakoribbak a légúti allergiák, ezeket követik a bőrallergiák (a fémérzékenység, az ekcémák, valamint a csalánkiütések), majd a szem különféle allergiás folyamatai, és egyre többeket érintenek a táplálék- és gyógyszerallergiák.
Mi is az allergia?
Az allergia a szervezet védekező rendszerének kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyaggal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az az anyag káros lenne.
A tünetek igen sokfélék lehetnek, és általában több szervrendszert érinthetnek. A bőrön megjelenhetnek csalánkiütések, vagy sömör valamilyen allergénnel való érintkezés után. Ha a szem kötőhártyája érzékeny, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki, ami szemviszketéssel és könnyezéssel jár. Az orrnyálkahártya túlérzékenysége pedig tüsszögéssel, orrfolyással járó szénanátha.
Az allergia egyik legsúlyosabb megnyilvánulása a légutakban a nagy- és a kishörgők túlérzékenysége, amely tartósan fennálló, időnként igen súlyos állapotot jelentő betegséget, asztmát válthat ki.
Bizonyos ételféleségek is okozhatnak allergiás reakciót. A szájüregbe került étel szájpad-viszketést, nyelvödémát okozhat, ez az orális allergiás reakció. A tápcsatornából felszívódó anyagok viszont hányást, hasmenést, hasi fájdalmakat, vagy csalánkiütést váltanak ki, ekkor ételallergiáról beszélünk. A túlérzékenység legsúlyosabb formája pedig az anafilaxiás sokk, amikor azonnali orvosi beavatkozás szükséges, mivel a fokozott túlérzékenységi reakció következtében a keringés összeomolhat, ájulás, gégeödéma, majd fulladásos halál is beállhat. Ilyen súlyos tüneteket válthat ki például a méhek, darazsak csípése is.
Hogyan alakulhat ki az allergia?
Az allergia-hajlam igazoltan öröklődik. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás, a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában.
Az érzékennyé váláshoz idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek tünetek. Kezdetben a szervezet csak egyféle allergénre válik érzékennyé, később azonban egyre több anyag vált ki allergiát. A legagresszívabb allergének: a parlagfű és fűpollen, valamint a házipor atka. Magyarországon legfőbb allergénünk a parlagfű.
Az allergia főleg a városi környezetben legyengült immunrendszert veszélyezteti, a légszennyezés hatására a nyálkahártyák védekező funkciója csökken, az allergia könnyebben kialakul.
Kezelhető-e az allergia?
Amint az orvos azonosította az allergiás reakciót okozó allergént, egyértelmű, hogy az első teendő minden további érintkezés elkerülése ezzel. Ha az allergén kiiktatása nem lehetséges – például parlagfű esetén –, a gyógyszeres kezelés nyújthat megoldást. Ebben nagy segítséget nyújtanak az antihisztaminok, ezek között is elsősorban a nem álmosító, testsúlynövekedést nem okozó, munkavégzést, tanulást nem nehezítő, gátló készítmények. Ezeknek nagy jelentősége, hogy az időszakosan megjelenő tünetek, például bizonyos fa virágzása előtt alkalmazva már meg is előzhetik az allergiás reakciók kialakulását. Ugyanakkor egyesek egész éven át jelentkező tünetek esetén is adhatóak, hosszantartóan, éveken át, káros mellékhatások nélkül.
Emellett igen jól alkalmazhatóak a lokális antiallergiás szerek is. Ha mindezek nem hozzák meg a várt eredményt, szóba jöhet az úgynevezett túlérzékenység-csökkentő kezelés, mely úgy szüntetheti meg a túlérzékenységet, hogy a beteg fokozatosan növekvő adagokat kap a kérdéses allergén(ek)ből.
Mit tehetünk?
Az allergiás megbetegedések hátteréről, kezelési lehetőségeiről sokszor még az érintettek is csak minimális ismeretekkel rendelkeznek. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház dolgozói ezért határoztak úgy, hogy 2010. november 6-án ingyenes szűrésekkel egybekötött Allergianapot rendeznek mindazon érdeklődőknek, akik többet szeretnének tudni a sokszor a mindennapjaikat is megkeserítő betegségről.