1945. után az ország különböző városaiban katonazenészként dolgozott, sok éves jó munkája eredményeként a Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának karmestere lett.

Érdemes Művész címmel tüntették ki. Emberi magatartásával, közvetlenségével, kitűnő szakmai munkájával sok barátot szerzett a magyar fúvószenei mozgalomnak.

Aktív tagja a Magyar Fúvószenei Szövetségnek, ezen keresztül is komoly segítséget nyújt az országban működő fúvószenekaroknak, illetve karnagyoknak. A Csepeli Munkásotthon Koncert Fúvószenekarát több mint 10 éven át irányította, ezen idő alatt az együttes szakmailag tovább fejlődött és Fesztivál Fúvószenekari minősítést ért el. Felléptek hazai és külföldi színpadokon, fesztiválokon, találkozókon és ünnepségeken, tovább öregbítette a csepeli fúvósmozgalom jó hírnevét.

Személyes segítségével, precíz próbarendjével nagyban hozzájárult a Csepeli Ifjúsági Fúvószenekar megalakulásához. Csepeli karnagyként kidolgozta a Zenés Történelemórákat, illetve a Népek zenéje című fúvószenekari koncertsorozatot a csepeli ifjúság zenei és történelmi ismereteinek továbbfejlesztése céljából. Az elmúlt években 72 előadást szervezett a Csepeli Munkásotthonba, ezzel is színesítve Csepel rendkívül gazdag millenniumi rendezvényeit. Az elmúlt évtizedekben mindent megtett azért, hogy Csepel zenei életét gazdagítsa (pl. Szent Imre téri és budai koncertek).

2001. július 30-án elhunyt.