Csepel, Budapest XXI. kerülete a pesti síkság, a budai hegyek, és a Tétényi fennsík találkozásánál a Csepel - sziget északi részén helyezkedik el, a Duna és a Soroksári Duna-ág által határoltan. Közvetlen szomszédságban áll a XX., a IX. kerülettel, s a Duna másik oldalán a XXII. és a XI. kerülettel, délről pedig Szigetszentmiklóssal.

A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet - a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt - jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.

Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott a Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő 1928-as átadásával. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1950-es fővároshoz csatolás következménye a jelentős népességbeáramlás, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. Erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek korstílusát hűen tükröző lakótelepek, közintézmények. 

Ma a főváros XXI. kerülete, ha nem is drámaian, de sokat veszített a korábbi kiemelt ipari- munkáskerületi státuszából. Az őslakosság leszármazottai és a már meggyökerezett betelepülők, civil társadalmi szervezetek, polgári körök létrehozásával igyekeznek a legszélesebb körben meghono-sítani a modern polgári gondolkodást, magatartás- és munkakultúrát. Ehhez a demokratikus keretek között megválasztott kerületi önkormányzat testülete, a közintézmények, a kerület gyarapodó, értelmiségi lakói jelentősen hozzájárulnak nemcsak anyagi vonatkozásban, de személyes példamutatásokkal is.

A lakosság lélekszáma fogyott az elmúlt években az országos helyzethez hasonlóan. Jelenleg kb. 86 ezer a kerület lakóinak száma. A népességfogyás és a mintegy 32 ezer lakás ellenére a kerület egyik legégetőbb gondja a lakásállomány minősége és mennyisége. A csepeli lakások egy része örökölt "munkáslakás", melyek többnyire egyszobásak, alacsony komfortfokozatúak.

A jelenlegi infrastruktúra megfelelő, de nem elegendő a kerületben. Különösen fontos a kerület külső területein lévő utcák bekapcsolása a közművekbe. Néhány utcában hiányzik a szilárd útburkolat, ezt is pótolni kell. A gázszolgáltatás és a telefonhálózat is jelentősen bővült az utóbbi időben, elsősorban az önerős lakossági bekötések szorgalmazásával. A 100 lakosra jutó lakástelefonok száma 18, ami pozitív képet mutat, mind a fővárosi, mind az országos helyzethez viszonyítva. 

A XIX. század végétõl a kerület központja, azonban ebbõl az idõbõl már csak a templom áll a fõtéren. A régi házakat lebontották, a központot a lakótelepi házak uralják. Itt található az üzletek többsége, a nagyáruház, a piac, a polgármesteri hivatal, a posta, a rendõrség, a Csepel Galéria és Helytörténeti Gyûjtemény, a Jedlik Ányos Gimnázium: tehát azok az intézmények és szolgáltató egységek, amelyek a központ jellegét biztosítják. 
  
 


Csepel-Kertváros

A Belváros és a Kis-Dunaág közötti részen fekszik. Itt találjuk a Duna kerületben lévõ parthosszának az egyharmadát. Az I. világháború után parcellázták közalkalmazottak, tisztviselõk és az akkori munkáselit számára, többségében családiházas beépítésû, de egy 520 lakásos lakótelep is található itt. Ebben a városrészben van a kerület több középiskolája.

Csepel-Ófalu 

A városközponttól északra elhelyezkedõ terület a Szabadkikötõ úttól, a Dunáig húzódik.

 

Csepel-Szabótelep

A Gubacsi hídtól nyugatra lévõ városrész a valamikori zsellérföldek helyén található. A XIX. sz. végén a város elõször erre terjeszkedett. 1912-tõl itt vezetett keresztül az (azóta megszûnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas fõútvonal a fõváros felé. Itt található a Csepeli Papírgyár.