Asztalosként dolgozott a Weiss Manfréd Gyárban. A Szociáldemokrata Párt csepeli szervezetének elnökeként politizált, a háború után a Szociáldemokrata Párt küldötteként országgyűlési képviselő volt. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, életfogytiglani fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1956-ban szabadult. A forradalom alatt a kerületi Nemzeti Bizottság elnökeként működött. Igen népszerű, elismert közéleti ember volt, hiszen egész életében mások érdekében tevékenykedett.